Ellentétes az Alkotmány jogbiztonságot garantáló cikkével, azon belül a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával az a szabályozás, amely a múltban keletkezett tartós jogviszonyt alkotmányosan nem elfogadható okból módosít a jövőre nézve – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1852/2023. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 14/2005. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete (KVSZ) 48. § (2a) bekezdését, valamint Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének az Észak-Hegyvidék kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 26/2020. (XI. 30.) önkormányzati rendelete (KÉSZ) 72. § (6) bekezdését.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a KÉSZ 72. § (6) bekezdése a Fővárosi Törvényszék előtti tárgyi ügyben nem alkalmazható.
Az eljárás alapjául az szolgált, hogy az indítványozó ingatlant vásárolt lakás céljára, azonban utóbb kiderült, hogy az ingatlan irodaként volt bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan lakásként funkcionált, így az indítványozó szerette volna megváltoztatni az ingatlan-nyilvántartásban a rendeltetést irodáról lakásra, ezt azonban az eljáró hatóságok a támadott önkormányzati rendeletekben foglaltakra hivatkozva nem engedélyeztek.
Az indítványban kifejtettek szerint a támadott önkormányzati rendeleti előírások bevezetésével a helyi önkormányzat visszaható hatályú jogalkotást valósított meg azáltal, hogy megtiltották a 2008 előtt megvalósult rendeltetés megváltoztatását. Az indítvány az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére, azon belül a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára hivatkozással kérte a támadott rendeleti előírások megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott szabályozás az indítványozó tulajdonában álló ingatlan rendeltetésének megváltoztatását alkotmányos indok nélkül korlátozza. A KÉSZ 72. § (6) bekezdéséből nem olvasható ki olyan, a helyi közügyek intézésével összefüggő racionális, alkotmányos indok, amely alapján igazolható lenne az, hogy a helyi önkormányzat a rendeltetés megváltoztatását valamely önkényesen kijelölt időpontot megelőző időszak tekintetében kizárja. A rendelkezésre álló iratokból kiderült, hogy az eljárással érintett társasházban korábban számos albetét rendeltetését megváltoztatták irodáról lakásra. A szabályozás logikájából az a következtetés vonható le, hogy ezek az irodáról lakássá változtatott rendeltetésű albetétek nemcsak akadálytalanul visszaváltoztathatók iroda rendeltetésűre, de ismételten visszaváltoztathatók. Ehhez képest az a tulajdonos, akinek az ingatlana esetében 2008 előtt valósult meg az iroda rendeltetés, utólagosan elesik attól a lehetőségtől, hogy azt, amennyiben szükségesnek mutatkozik, megváltoztassa.
Ez a szabályozás ellentétben áll az Alaptörvény jogbiztonságot garantáló cikkével, azon belül a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával, mert a múltban (2008 előtt) keletkezett tartós jogviszonyt alkotmányosan nem elfogadható okból módosít a jövőre nézve (2020. december 1-jével kezdődően).
Az Alkotmánybíróság ezért a támadott rendelkezéseket megsemmisítette.
