Egyetemlegesen felel a kárért az Europol és az a tagállam, amelyben a köztük lévő együttműködés keretében történt jogszerűtlen adatkezelésből eredő kár bekövetkezett – szögezi le az Európai Unió Bírósága a C-755/21. P. számú Kočner kontra Europol ügyben hozott ítéletében.
Egy szlovák újságíró, Ján Kuciak és menyasszonya, Martina Kušnírová Szlovákiában történt meggyilkolását követően a szlovák hatóságok széles körű vizsgálatot folytattak. E hatóságok kérésére a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) adatokat nyert ki a Marian Kočner tulajdonában álló két mobiltelefonból. Az Europol megküldte az említett hatóságoknak jelentéseit, és egy merevlemezre másolva átadta nekik a kinyert titkosított adatokat. 2019 májusában a szlovák sajtó információkat tett közzé M. Kočnerrel kapcsolatban, amelyek a mobiltelefonjaiból származtak, többek között az intim beszélgetéseinek átiratait. Ezenkívül az egyik jelentésében az Europol jelezte, hogy M. Kočnert 2018 óta pénzügyi bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt fogva tartják, és a neve többek között közvetlenül kapcsolódik az ún. „maffialistákhoz” és a „Panama-iratokhoz”.
M. Kočner 100 ezer euró összegű kártérítés megfizetése iránti kérelemmel fordult az Európai Unió Törvényszékéhez azon nem vagyoni kár Europol általi megtérítése érdekében, amely őt állítása szerint adatainak jogszerűtlen kezelése miatt érte. 2021. szeptember 29-i ítéletével a Törvényszék elutasította a keresetét. A Törvényszék megállapította egyrészt, hogy M. Kočner nem bizonyította az állítólagos kár és az Europol magatartása közötti okozati összefüggést, másrészt pedig, hogy nem bizonyította, hogy az „úgynevezett maffialistákat” az Europol készítette és vezette volna. M. Kočner fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz.
Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy az uniós jog az Europol és azon tagállam egyetemleges felelősségének rendszerét vezeti be, amelyben a köztük lévő együttműködés keretében történt jogszerűtlen adatkezelésből eredő kár bekövetkezett. Az első szakaszban az Europol vagy az érintett tagállam egyetemleges felelőssége az Európai Unió Bírósága, illetve az illetékes nemzeti bíróság előtt vitatható. Adott esetben sor kerülhet egy második szakaszra az Europol igazgatótanácsa előtt a károsult természetes személy részére nyújtott kártérítés tekintetében az Europol és/vagy az érintett tagállam „végső felelősségének” megállapítása érdekében.
Ezen egyetemleges felelősségnek az első szakasz keretében történő megállapításához
az érintett természetes személynek csak azt kell bizonyítania, hogy az Europol és az érintett tagállam közötti együttműködés során olyan jogszerűtlen adatkezelésre került sor, amely neki kárt okozott.
Ellentétben azzal, amit a Törvényszék megállapított,
e személynek nem kell bizonyítania, hogy e szervezetek közül melyiknek tudható be e jogszerűtlen adatkezelés.
Következésképpen a Bíróság e tekintetben hatályon kívül helyezi a Törvényszék ítéletét.
A Bíróság, maga döntve el a jogvitát, úgy ítéli meg, hogy a jogszerűtlen adatkezelés, amely az M. Kočner és barátnője közötti intim beszélgetésekre vonatkozó adatok jogosulatlan személyek részére történő hozzáférhetővé tételében nyilvánult meg, ezen adatoknak a szlovák sajtó által a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételét eredményezte. A Bíróság szerint e jogszerűtlen adatkezelés megsértette M. Kočner magán- és családi életének, valamint kapcsolattartásának tiszteletben tartásához való jogát, valamint megsértette a becsületét és jóhírnevét, ami nem vagyoni kárt okozott neki. A Bíróság e kár megtérítéseként 2 ezer euró kártérítést ítélet meg M. Kočner számára.
