Az Európai Unió Bíróságának valamely ítélete a menedékjog iránti kérelem újbóli érdemi vizsgálatát igazoló új körülménynek minősülhet – szögezi le az uniós Bíróság a C-216/22. számú Bundesrepublik Deutschland (Ismételt kérelem elfogadhatósága) ügyben hozott ítéletében.
Egy szíriai állampolgár, aki 2012-ben attól való félelmében hagyta el országát, hogy ismét behívják katonai szolgálatra, illetve letartóztatják, ha megtagadja e kötelezettség teljesítését, 2017-ben Németországban kiegészítő védelemben részesült. A menekült jogállást azonban megtagadták tőle.
A Bíróságnak a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó szíriaiak helyzetével kapcsolatos ítéletét (a Bíróság 2020. november 19-i Bundesamt für Migration und Flüchtlinge ítélete, C-238/19.) követően új menedékjog iránti kérelmet nyújtott be (ún. ismételt kérelem). Állítása szerint ezen ítélet a jogi helyzet számára kedvező megváltozásának minősül. Az ismételt kérelmet azonban mint elfogadhatatlant elutasították, vagyis annak vizsgálata nélkül, hogy teljesültek-e a menekültként való elismerés feltételei.
Az érintett e kérelem elutasítását egy német bíróság előtt megtámadta. E bíróság többek között azt a kérdést intézte a Bírósághoz, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal (a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) az, hogy főszabály szerint kizárólag az alkalmazandó rendelkezések módosítása minősülhet olyan új körülménynek, amely adott esetben igazolja az ismételt kérelem teljes körű vizsgálatát, a bírósági határozatok pedig nem.
A Bíróság azt a választ adja, hogy főszabály szerint
a Bíróság bármely ítélete képezhet olyan új körülményt, amely igazolja annak teljes körű újbóli vizsgálatát, hogy a menekültként (vagy kiegészítő védelemre jogosultként) való elismerés feltételei teljesülnek-e.
Ugyanez vonatkozik arra az ítéletre is, amely egy korábbi kérelemre vonatkozó határozat elfogadásának időpontjában már hatályban lévő uniós jogi rendelkezés értelmezésére korlátozódik. Az ítélet meghozatalának időpontja nem bír jelentőséggel. Mindazonáltal ahhoz, hogy a Bíróság ítélete a teljes körű újbóli vizsgálatot igazoló új körülménynek minősüljön, az szükséges, hogy az jelentősen növelje annak valószínűségét, hogy a kérelmező teljesíti a menekültként (vagy kiegészítő védelemre jogosultként) való elismerés feltételeit.
Ami az eljárás folytatását illeti abban az esetben, ha a nemzeti bíróság az ismételt kérelmet mint elfogadhatatlant elutasító határozatot hatályon kívül helyezi, a Bíróság pontosítja továbbá, hogy
a tagállamok – anélkül, hogy erre kötelesek lennének – felhatalmazhatják bíróságaikat arra, hogy maguk döntsenek e kérelemről, és adott esetben elismerjék a menekült jogállást (vagy adott esetben a kiegészítő védelmet).
Ebben az esetben a bíróságoknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi védelem iránti kérelmekre alkalmazandó alapvető garanciáka
__________________________________________________________________________________
Kiegészítő védelemben részesülhet bármely harmadik országbeli állampolgár, aki nem minősül menekültnek, azonban komolyan és megalapozottan feltételezhető, hogy a származási országába való visszaküldése esetén súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének lenne kitéve, ideértve többek között a kivégzést, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmódot.
Faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, politikai meggyőződés vagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatti üldöztetés esetén menekült jogállásban részesíthető bármely harmadik országbeli állampolgár.
