“Minden feltétel adott a tanárok és óvónők béremeléséhez” – közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön.A szakmai és társadalmi egyeztetések lezárását követően a kormány a szerdai ülése után rendeletben pontosította a tanárok és óvónők béremeléséhez szükséges részletszabályokat, hogy az érintettek már a februári kifizetéskor az emelt bérüket kaphassák.
“A rendelet megjelenésével minden feltétel adott az új, emelt bért tartalmazó kinevezésmódosítások kiadásához. A rendelet alapján az új kinevezéseket január 30-ig kaphatják meg az érintettek”
– jelezték.
A rendelet a Magyar Közlöny 2024. évi 5. számában jelent meg január 18-dikán – ITT elolvasható.
A tájékoztatás szerint
a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, és a béremelés a következő két évben is folytatódik.
A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint.
Az idei béremelésre a kormány létrehoz egy alapot, amelyben 340 milliárd forintot különít el. A béremeléshez szükséges forrás döntő többségét a magyar költségvetés biztosítja – áll a Belügyminisztérium közleményében.
A rendelet értelmében
a pályakezdő gyakornokok bére 2024-ben 528 800 forint.
Pedagógus I. kategóriában a havi illetmény alsó határa 410 ezer forintról 538 ezer forintra nő, pedagógus II. kategóriában pedig 430 ezer forintról 555 ezer forintra. Mesterpedagógus kategóriában a havi illetmény alsó határa 520 ezer forintról 630 ezer forintra nő, a kutatótanárok esetében pedig 640 ezer forintról 750 ezer forintra.
A jogszabály rögzíti, hogy a havi illetmény összege – az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve – a jövőben az alábbiak szerint alakul:
- pedagógus I. esetén 538 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,
- pedagógus II. esetén 555 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,
- kesterpedagógus esetén 630 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,
- kutatótanár esetén 750 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig
terjedhet.
A közleményben kitértek arra is, hogy a pedagógusok az alsó sávhatárnál többet is kereshetnek. Az egyes fokozatokhoz tartozó illetménysávon belül az emelés mértékét a későbbiekben növelheti például a szakmai gyakorlati idő, a végzettség, az önként vállalt többletfeladatok, a tanított tantárgyak száma és a munkakör munkaerőpiaci pozíciója.
A mesterfokozat meglétével további 2 százalékos, egyes kiemelt tantárgyak tanítása (matematika, kémia, biológia, fizika, földrajz, természettudomány, digitális kultúra) esetén további 4 százalékos illetményemelés jár.
A BM szerint
a teljesítménybérezés miatt azok is jól járnak, akik többet tesznek a gyermekekért és nagyobb mértékben emelkedik a fizetése például azoknak is, akik hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak.
Hiszen a bérrel párhuzamosan nő az esélyteremtési illetményrész mértéke is:
a felzárkózó vagy kedvezményezett településen tanítók bére továbbra is 20 százalékkal magasabb kell, hogy legyen.
A rendelet azt is rögzíti, hogy
teljesítményértékelés alapján az illetmény nem csökkenthető.
A tanárok átlagbére a mostani emeléssel eléri a diplomás átlagbér 71,8 százalékát, a további emelésekkel pedig 2025-re eléri a 80 százalékát – áll a közleményben.
Kormányhatározat rögzíti azt is, hogy ha a diplomás átlagbér emelkedése a tervezettől eltérő, a béremelés mértékét indexálni kell, ezért a kormány az év folyamán monitorozza majd az átlagbérek alakulását.
A tanárok és óvónők bére 2010 óta több ütemben emelkedett, 2013 és 2017 között 50 százalékos, 2020-ban és 2022-ben 10-10 százalékos, 2023-ban pedig átlagosan 14 százalékos béremelés történt.
A kormány azt is bejelentette, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok béremelésével párhuzamosan 24 ezer szakképzésben oktató bérét is emeli – áll a közleményben.
