Lengyelország és a Cseh Köztársaság megsértette a választásokra vonatkozó uniós jogot azáltal, hogy az olyan uniós polgároktól, akik nem az állampolgáraik, de ott rendelkeznek lakóhellyel, megtagadja azt a jogot, hogy politikai párt tagjai legyenek – szögezi le a C-808/21. számú Bizottság kontra Cseh Köztársaság (Passzív választójog és politikai párthoz való csatlakozás) ügyben és a C-814/21. sz. | Bizottság kontra Lengyelország (Passzív választójog és politikai párthoz való csatlakozás) ügyben tett indítványában Richard de la Tour főtanácsnok.
A Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban hatályos törvények kizárólag a saját állampolgáraiknak biztosítják a jogot ahhoz, hogy politikai párt tagjai legyenek. Következésképpen az Európai Bizottság szerint az olyan uniós polgárok, akik e tagállamokban rendelkeznek lakóhellyel, de nem ezek állampolgárai („mobilis” uniós polgárok) a helyhatósági és az európai választásokon nem gyakorolhatják a passzív választójogukat ugyanolyan feltételekkel, mint a lengyel vagy cseh állampolgárok.
A Bizottság, mivel úgy ítélte meg, hogy egy ilyen helyzet az EUMSZ 22. cikkel ellentétes, állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést eredményez, tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be Lengyelországgal, illetve a Cseh Köztársasággal szemben a Bírósághoz.
Jean Richard de la Tour főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság e kereseteket nyilvánítsa megalapozottnak. Véleménye szerint, noha a politikai párthoz való csatlakozás a tagállamok hatáskörébe tartozik, ez utóbbiak e hatáskör gyakorlása során kötelesek betartani az uniós jogból eredő kötelezettségeket. Márpedig ebből az következik, hogy
valamennyi „mobilis” uniós polgárnak lehetősége kell legyen arra, hogy a helyhatósági és az európai választásokon a passzív választójogát ugyanolyan feltételekkel gyakorolja, mint a belföldi állampolgárok.
Richard de la Tour főtanácsnok e tekintetben úgy véli, hogy a politikai pártok által a tagállami választási rendszerekben betöltött központi és alapvető szerepre tekintettel és a demokratikus életben való részvétel érdekében az olyan „mobilis” uniós polgár, aki politikai párt tagjaként nem indulhat a helyhatósági vagy az európai választásokon, olyan helyzetbe kerül, amelyben a belföldi állampolgárokhoz képest csökken a megválasztásának esélye. Ebben a kontextusban a főtanácsnok kiemeli, hogy a belföldi állampolgárok szabadon eldönthetik, hogy e választásokon milyen jelöltként, azaz politikai párt tagjaként vagy függetlenként indulnak, addig a „mobilis” uniós polgárok csupán az utóbbi lehetőséggel élhetnek.
A főtanácsnok e hátrányos megkülönböztetés esetleges igazolását illetően úgy véli, hogy nem sérti Lengyelország vagy a Cseh Köztársaság nemzeti identitását a „mobilis” uniós polgárok valamely politikai párthoz való, annak érdekében történő csatlakozása, hogy e polgárok passzív választójogának hatékony érvényesülését biztosítsák a helyhatósági és az európai választásokon.
