Január 1-jétől a békéltető testületek kötelezést tartalmazó határozatot hozhatnak azokban az esetekben, ha a fogyasztó kérelme megalapozott, és az érvényesíteni kívánt igény nem haladja meg a 200 ezer forintot. A jogszabályváltozás nyomán a vállalkozások várhatóan igyekeznek majd saját hatáskörükben rendezni vitás ügyeiket a fogyasztókkal. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint az általa működtetett Budapesti Békéltető Testület (BBT) a jogszabály kiterjesztését szorgalmazza a kisvállalkozásokra is, akik így szintén segítséget kaphatnának a peren kívüli megegyezésben.
Az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XX. törvény számos ponton módosította a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt (Fgytv.), így az újévtől fontos változások léptek érvénybe, többek között a békéltető testületek illetékessége és a meghallgatások digitalizációja terén.
Az egyik legfontosabb változás, hogy
2024. január 1-jétől 200 ezer forint értékhatár alatt kötelező érvényű, a bírósági ítéletekkel egyező erejű döntéseket hozhatnak a békéltető testületek – amennyiben a fogyasztó kérelme megalapozott – akkor is, ha az adott vállalkozások nem tettek alávetési nyilatkozatot.
A békéltető testületi határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség, viszont a Bíróságtól kérhető annak hatályon kívül helyezése.
A törvénymódosítás nyomán a fogyasztó és a vállalkozás közti jogvita békés kimenetelét szorgalmazó meghallgatásokon a békéltető testület tagja egyedül jár el online meghallgatások keretében – ez a felek számára idő-, energia- és költségtakarékosabb megoldást jelent. A fogyasztó kérésére azonban a békéltető testület személyes meghallgatást tart, ebben az esetben a vállalkozás egyezség létrehozására feljogosított képviselője köteles legalább online részt venni a meghallgatáson.
A békéltető testületekhez a jogszabályváltozás értelmében egyelőre magánszemélyek, illetve néhány speciális jogállású szervezet (civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház és lakásszövetkezet) nyújthatnak be kérelmeket. A BKIK és az általa működtetett BBT jogszabály-módosítási javaslatot nyújtott be az Igazságügyi Minisztériumnak annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozóknak, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak továbbra is legyen lehetőségük békéltető testülethez fordulni, hiszen korábban a budapesti testület és a kamara évente többszáz kisvállalkozót segített a gyors és peren kívüli megegyezésben.
További fontos változás, hogy idén már régiós szinten működnek tovább az alternatív vitarendezési fórumok. A fogyasztók kérhetnek személyes meghallgatást a nem régióközpont vármegyeszékhelyeken, valamint a vármegyeszékhelynek nem minősülő megyei jogú városokban is – ezáltal a korábbi 20 helyett már 27 helyen kerülhet sor békéltető testületi meghallgatásra.
