2024. január 1. napján hatályba lépett a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) módosítása. A módosítás alapján feltüntethetővé válik a cégjegyzékben az üzletrészt terhelő elidegenítési és terhelési tilalom, vagy elidegenítési tilalom, illetve zálogjog bejegyzése esetén feltüntetésre kerül a biztosított követelés összege is.
2024. január 1. napját követő változások
A cégjegyzékben feltüntetésre kerül a zálogjoggal biztosított követelés összege is
A követelések eddig is biztosíthatóak voltak üzletrészen való zálogjog alapításával. Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (jelen esetben ez az üzletrész) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshetett, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesített. Egy példán keresztül szemléltetve ez úgy nézett ki, hogy „A” cég szerződést kötött „B” céggel és annak biztosítására, hogy „A” cég „B” céggel szemben fennálló követelése akkor is kielégítést nyerjen, ha „B” cég nem teljesít, „B” cég mint adós tulajdonában álló üzletrészre a felek zálogjogot alapítottak. Amennyiben „B” cég nem teljesített, úgy „A” cég „B” cég tulajdonában álló üzletrészre biztosítékként bejegyzett zálogjoga alapján követelését az üzletrészből kielégíthette.
Amennyiben ilyen biztosíték alapítására sor került, eddig a cégadatokban kizárólag a zálogjog ténye, illetve a zálogjogosult személye és annak személyes adatai kerültek feltüntetésre.
2024. január 1. napjától azonban ezen felül feltüntetésre kerül a követelés összege, vagy – a kérelemben megadottak szerint – az az összeg, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet.
Ennek a megkülönböztetésnek azokban az esetekben lehet jelentősége, amikor a már megterhelt üzletrészen kívánnak új zálogjogot létrehozni, vagy ha az ugyanazon üzletrészen létesített több zálogjog, illetve azok feltételeinek egyértélmű azonosítása szükséges, így például, ha a jogosult több, de ugyanabban az időpontban alapított egyedi zálogjoga közül akar egyet törölni.
A cégjegyzékben feltüntetésre kerül az üzletrészt terhelő elidegenítési és terhelési tilalom vagy elidegenítési tilalom
A másik jelentős változás ahhoz köthető, hogy eddig elidegenítési és terhelési tilalom vagy elidegenítési tilalom kizárólag a társaság létesítő okiratában vagy tagjegyzékében volt feltüntethető, melyet azonban az iratok egyoldalú módosításával a társaság el is tüntethetett a jogosult hozzájárulása nélkül és így a jóhiszeműen, ellenérték fejében szerzővel szemben az igény érvényesítése nehézségekbe ütközhetett.
A módosítás következtében – azok kikötése esetén – az üzletrészt terhelő elidegenítési és terhelési tilalom vagy terhelési tilalom a cégjegyzékben is feltüntethető lesz.
Ennek azért is van jelentősége, mivel e módosítás hatálybalépésével a bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom vagy elidegenítési tilalom cégjegyzékből való törléséhez is szükség van a zálogjogosult törlési engedélyére.
Alzálogjog cégjegyzékbe történő bejegyzésére (törlésére) vonatkozó szabályok
A Ctv. módosításában sor került az alzálogjog cégjegyzékbe történő bejegyzésének (törlésének) szabályozására is. Az alzálogjog bejegyzésére (törlésére) ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a zálogjog bejegyzésére (törlésére), azzal, hogy alzálogjog esetében a követelés összegének bejegyzésére nem kerül sor, illetve, hogy a zálogkötelezett nem a tag – akinek az üzletrésze tekintetében a jog bejegyzésérére sor kerül – hanem az üzletrészt már terhelő zálogjog jogosultja. Ezen felül, az alzálogjog cégjegyzékbe történő bejegyzése tekintetében bejegyzési engedélynek minősül a közjegyző által az alzálogjog fennállásának igazolására irányuló eljárásban kiállított jogerős bizonyítvány is.
2024. január 1. napját megelőzően alapított biztosítékok
A módosítás a hatályba lépés napja előtt bejegyzett üzletrészt terhelő zálogjog kapcsán úgy rendelkezik, hogy
a cégjegyzéki adat kiegészítését a kérelmező a cégjegyzék egyéb adatát érintő következő módosítás alkalmával, legkésőbb 2024. december 30. napjáig előterjesztett változásbejegyzési kérelemben köteles kérni illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül.
A módosítás nem szól kifejezetten a már fennálló elidegenítési és terhelési tilalmakról, illetve elidegenítési tilalmakról, de ez meglátásunk szerint nem jelenti azt, hogy ne lennének feltüntethetők ezek is a cégjegyzékben.
