Nem jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez való jog szükségtelen és aránytalan korlátozását az, ha az általános, minden vezető beosztású dolgozó juttatásaira kiterjedő adatigénylést az adatkezelő megtagadja – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/783/2023. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Ítélőtábla támadott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó közérdekű adat kiadása iránti kérelmet nyújtott be az Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH). Kérelmében az OBH vezetőinek kifizetett egyes juttatásokra vonatkozó adatok megküldését kérte név és a kifizetés éve szerinti bontásban.
Az OBH válaszában az adatigénylés teljesítését megtagadta, mert azok álláspontja szerint nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak. Az indítványozó az adatok kiadásának megtagadása miatt pert indított.
Az első fokon eljáró bíróság a keresetnek helyt adott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság egyetértett abban az elsőfokú bírósággal, hogy az indítványozó keresete közpénz felhasználásával kapcsolatos adatigénylés, és a kiadni kért adatok az érintett bírók és igazságügyi alkalmazottak személyes adatai is; álláspontja szerint azonban ezen adatok nem tartoznak a közérdekből nyilvános adatok körébe.
Az indítványozó nézete szerint a jogerős ítélet megsértette a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogát, valamint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
az OBH mint közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles információt szolgáltatni arról, hogy dolgozói összességében milyen összegű juttatásban részesültek, és annak mi a háttere.
Nem jelenti azonban a közérdekű adatok megismeréséhez való jog szükségtelen és aránytalan korlátozását az, ha az általános, minden vezető beosztású dolgozó juttatásaira kiterjedő adatigénylést az adatkezelő megtagadja.
A jogerős bírói ítélet megtalálta a méltányos egyensúlyt az adatnyilvánosság és a személyes adatok védelme között, így nem eredményezte az indítványozó Alaptörvény rögzített jogának sérelmét. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.
