Az elmúlt időszak helytelen eljárásjogi besorolási gyakorlata több vármegyében ahhoz vezetett, hogy megfosztotta a bejelentő civil állatvédelmi szervezeteket az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (állatvédelmi tv.) 48. § (1) bekezdése alapján rendelkezésre álló ügyféli jogaik gyakorlásától állatvédelmi ügyekben, így több esetben attól, hogy a meghozott döntés ellen jogorvoslat érdekében bírósághoz fordulhassanak.
A Panasztörvény indokolása szerint a panasz és a közérdekű bejelentés kisegítő jellegű, szubszidiárius jogintézményként kerül szabályozásra. Vagyis olyan háttérbeli, kisegítő jellegű eszköztár, melyhez akkor nyúlunk, ha nincs az adott probléma megoldására kifejezetten létrehozott jogintézmény a jogalkotó részéről.
“Mi tehát a Panasztv. valós funkciója? Tulajdonképpen egy kiegészítő, eljárásjogi becsatornázást segítő jogintézmény: egy közigazgatási eljárási kódexen kívüli áttételi forma, lehetőség, eszköz, mellyel az általánosságban panaszként definiált megkereséseket eljuttathatjuk az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek erre dedikált eljárásjogi rendjébe, vagy ha ezekbe nem tudjuk bekategorizálni, mi magunk oldjuk meg a Panasztv. eljárási szabályai mentén egyfajta etikai-compliance megközelítéssel. “
A Szerző a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára.
