Nem tekinthető véleménynyilvánításnak egy konrdon megrongálása, amennyiben annak nincs azonosítható kommunikációs üzenete, illetve a vélemény kifejezése szempontjából nem indokolt és szükséges – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1021/2023. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék támadott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó környezetvédelmi aktivista, aki 2017-ben három darab, száz évesnél idősebb platánfa védelmében a Városligetbe ment tiltakozni a fák kivágása, átültetése ellen. A fák kordonnal voltak körbekerítve, melyet az indítványozó elmozdított. Az indítványozót az illetékes ügyészség garázdaság bűntettének elkövetésével vádolta meg, a bíróság a támadott ítéletében pénzbüntetésre ítélte.
Az indítványozó álláspontja szerint a döntés megsértette a békés gyülekezéshez, a véleménynyilvánítás szabadságához és az egészséges környezethez való alapjogát. Az indítványozó álláspontja szerint a véleménynyilvánítása nem lehet büntetőjogi felelősség tárgya; egy gyűlésen történt figyelemfelkeltő tettleges véleménynyilvánítás nem valósít meg garázdaságot.
Az Alkotmánybíróság határozatában megvizsgálta, hogy az indítványozó cselekményének (egy magáncég tulajdonában lévő kordon rongálásának) volt-e azonosítható kommunikáció üzenete, illetve a véleménye kifejezésére indokolt és szükséges volt-e ez a cselekmény. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy
az indítványozó és a gyülekezés többi résztvevője ugyanolyan súllyal tudta volna felhívni a figyelmet a kívánt célra, ha a kordonon kívül maradva szóval (skandálással) vagy pl. molinókkal tiltakozik.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ezért a támadott bírósági döntés nem alapjogsértő, és az alkotmányjogi panaszt elutasította.