A 2014. március 15. napján hatályban lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a magyar kártérítési felelősség rendszerét alapjaiban megváltoztatta, ugyanis a kártérítési felelősség korábbi, egységes szerkezetét megbontva, szétválasztotta a két felelősségi rendszert: a szerződésen kívül okozott károkért és szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséget. A szétválasztás egyik döntő pontja a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség objektív jogalapra helyezésével a kimentés megszigorítása volt.
A tanulmány a kontraktuális felelősségi terület speciális kimentési rendszerét mutatja be. Ennek során mindenekelőtt röviden betekintést nyújt a kártérítési felelősség rendszerébe, majd kitér a magyar kártérítési felelősség korábbi és hatályos szabályozására, valamint a két felelősségi rendszer szétválasztásának indokaira. Ezek után röviden bemutatja a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályait, melyet követően rátér és részletesen ismerteti az ingyenes szerződésekre, a közreműködőért való felelősségre, az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben okozott károkért való felelősségre, továbbá a használati kötelmeken belül a bérleti és haszonkölcsön szerződésekre vonatkozó speciális kimentési szabályokat. Kitér továbbá a felelősségkorlátozó és felelősségkizáró szerződési kikötések általános szabályaira, valamint azok Ptk.-beli határaira, továbbá a visszterhes szerződésekre irányadó általános kimentési szabályok gondossági kötelmeknél felmerülő problémáira.
A tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Továbbképző Intézete kártérítési jogi szakjogász képzése keretében készült (2020/2021. tanév II. félévében benyújtott szakdolgozat részét képezi).
