A közösségi médiában lassan már nem telik el úgy hét, hogy ne kerülne terítékre egy-egy influencer aki jogi, etikai, erkölcsi szempontból megkérdőjelezhető szponzorációkban működik közre (pl.: kaszinó/gambling szponzorációk, megtévesztő üdítő- energiaital reklámok). A jelenség mindennapossá válása miatt indokolt megvizsgálni, hogy a hazai és a külföldi hatóságok, valamint a hatályos jogszabályi környezet milyen módon és milyen eszközökkel reagál a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató influencerekre.
A tanulmány ismerteti az online tartalomkészítés során leggyakrabban megvalósított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, valamint az ezen jogsértésekkel kapcsolatosan hozott hazai hatósági és bírósági döntéseket.
A Szerző elsődlegesen reklámjogi szempontból közelíti meg a témakört, amelynek ugyan nem nagy, de már létező gyakorlata van hazánkban – a vizsgálati szempontok arra terjednek ki, hogy milyen mértékben feleltethető meg a hazai szabályozás és a hazai jogalkalmazás a külföldi gyakorlatnak. Másodsorban az írás azt is vizsgálja, hogy a jelenlegi szabályozás milyen visszatartó erővel hat a piaci, gazdasági környezetre.
A Szerző bírósági titkár.
