Milyen jogalapon kezelheti a társasházi tulajdonosok személyes adatait a közös képviselő? Tulajdonosként rendelkezésre kell-e bocsájtani a bérlő adatait? Mi a helyzet a rövidtávú, tehát az airbnb bérlők adataival? – Amit tudni érdemes!
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) alapján a közös képviselő a tulajdonostársakra vonatkozóan a lakcímet, illetve a közhiteles nyilvántartásokból is megismerhető (ingatlan-nyilvántartás, cégjegyzék) személyes adatokat kezelheti – amennyiben arra a Társasház szervezeti-működési szabályzata (SzMSz) felhatalmazza. Az adatkezelésről a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke köteles lakónyilvántartást vezetni.
A Tht. 22. § (1) bekezdése szerint a szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni:
- külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,
- lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát,
- a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) előző pontnak megfelelő adatát,
- a külön tulajdonában lakó személyek számát,
- haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.
A közös képviselőt, illetőleg az intézőbizottság elnökét tehát jogszabály hatalmazza fel arra, hogy ezen személyes adatokról nyilvántartást vezessen.
Az adatkezelők a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltató, valamint bíróság részére adhatnak tájékoztatást.
A közműszolgáltatók ez esetben külső adatfeldolgozók lesznek.
Milyen jogalapra hivatkozással kezelheti a közös képviselő a társasházi lakók adatait?
Az adatkezelésre vonatkozóan a megfelelő jogalapot a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja biztosítja (legal obligation) miszerint, „az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges”. Így Tht. szerinti adatkezelés jogszerű jogszerű – feltéve, ha az adatkezelésre a közös képviselő az SZMSZ szerint jogosult.
Az adatkezelés alól kivettek köre – bérlők és Airbnb bérlők
A Tht. 22. § (2) bekezdése differenciál – a külön tulajdon bérlője és használója adatainak, illetőleg a külön tulajdonában lakó személyek számának bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. A tulajdonostárs köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről – ha erre vonatkozóan a szervezeti-működési szabályzat kötelezést tartalmaz – tájékoztatni.
Az airbnb bérlők esetében így ez a szabály nem irányadó, az ő vonatkozásukban életszerűtlen lenne az a kitétel, hogy a közműdíjak megfizetése őket terheli.
Az adatkezelés céljának meghatározása az adatkezelő kötelezettsége a célhoz kötöttség elve, mint alapelvi norma alapján. Az adatkezelésnek azonban számos más alapelvnek meg kell felelnie: többek között az adatkezelés időtartamának illeszkednie kell az adattakarékosság elvéhez, valamint a korlátozott tárolhatóság elvéhez is – miszerint személyes adat csak a cél megvalósításához feltétlenül szükséges mértékben, illetve csak az adatkezelési cél megvalósulásáig kezelhető.
Ebből kifolyólag a rövidtávú – airbnb – bérlők esetében a személyes adatok kezelése a célhoz kötöttség és a korlátozott tárolhatóság elvébe ütközne abban az esetben is, ha a jogszabályi kivétel nem vonatkozna rájuk. A gyakorlat alapján a rövidtávú bérlők bérleti díjába belekalkulálandóak a közüzemi díjak is – így rájuk nem vonatkozik a tulajdonostárs adatszolgáltatási kötelezettsége, abban az esetben sem, ha az SZMSZ a közös képviselőt annak bekérésére felhatalmazza.