Mivel a hatékony jogorvoslat csak a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálása, megalapozottságának, illetve jogszerűségének érdemi eldöntése esetén valósul meg, az az eljárás, amelynek révén formai okokra hivatkozva mellőzik a jogorvoslati kérelemben foglaltakról való döntést, alaptörvény-ellenes – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1922/2019. számú, bírói döntéseket megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria, a Győri Ítélőtábla, valamint a Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága támadott végzéseit.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor elutasította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 95. § (1) bekezdés második fordulata és 108. § (1) bekezdése, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 53. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó az alapügy kérelmezője volt. A Magyar Nemzeti Bank 2014. január 23-án visszavonta a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet működési engedélyét, és elrendelte végelszámolását. A végelszámoló a tagok számára fizetési kötelezettséget írt elő azzal, hogy a teljesítés elmaradása esetén kezdeményezi a takarékszövetkezet felszámolását. Az indítványozó takarékszövetkezeti tagként végelszámolási kifogást terjesztett elő a végelszámoló ezen intézkedése ellen.
A végelszámolási kifogás alapján eljáró Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága az eljárást megszüntette, mivel a teljesítés elmaradása miatt megindult a felszámolási eljárás. E végzés ellen mások mellett az indítványozó fellebbezést nyújtott be, amelynek nyomán a másodfokú eljárást a felszámolást elrendelő bírósági eljárás jogerős lezárásáig a Győri Ítélőtábla felfüggesztette, majd a támadott elsőfokú végzést helybenhagyta. Az indítványozó által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján eljáró Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
Az indítványozó többek között a Ctv. és a Hpt. bírósági döntésekben alkalmazott rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét, ezen belül elsődlegesen a jogorvoslathoz való jogának sérelmét állította. Álláspontja szerint az, hogy a bíróság a felszámolás elrendelése miatt nem bírálta el a végelszámolási kifogást, jóllehet annak eredményessége esetén az indítványozó álláspontja szerint a felszámolás elrendelésére nem került volna sor, a jogorvoslathoz való jogot és a jogviták érdemi elbírálásához fűződő jogot sérti.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítvánnyal támadott döntéseiben mind a Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága, mind a Győri Ítélőtábla, mind a Kúria olyan módon értelmezte az ügy elbírálására vonatkozó jogszabályokat, amelyek nemcsak nem következtek azok szövegéből, hanem amelyek kifejezetten sértették az indítványozó jogorvoslathoz való jogát, lerontva, formálissá téve azt.
Mivel a hatékony jogorvoslat csak a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálása, a jogorvoslati kérelemben foglalt ténybeli és jogi hivatkozások megalapozottságának, illetve jogszerűségének érdemi eldöntése esetén valósul meg, az az eljárás, amelynek révén formai okokra hivatkozva mellőzik a jogorvoslati kérelemben foglaltakról való döntést, alaptörvény-ellenes: sérti az indítványozó hatékony és érdemi jogorvoslathoz való jogát.
Az Alkotmánybíróság megállapította tehát, hogy a támadott jogszabályhelyek nem alaptörvény-ellenesek, azonban a támadott döntések megsértették az indítványozó jogorvoslathoz való jogát, ezért azokat megsemmisítette.
