Az alapvető jogok tiszteletben tartása, valamint a kisebbségek és jogaik védelme alapvető fontosságú az uniós csatlakozási folyamatban – jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos Brüsszelben kedden.
Várhelyi Olivér, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának szervezésében a kisebbségi jogok az uniós bővítési folyamata témájában tartott konferencián emlékeztetett:
a bővítés feltételei között szerepel az uniós alapértékek és elvek, köztük az emberi jogok védelme.
“A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték”
– húzta alá.
“Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájárulnak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meggyőződésük teljes elismerésére van szükség” – mondta Várhelyi Olivér.
“A csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nem csak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után egyaránt szükséges“ – emelte ki.
Ukrajnával kapcsolatban Várhelyi Olivér azt mondta, a konfliktus megnehezíti az országban és a szomszédos államokban élő kisebbségek helyzetét. “Az Ukrajnának nyújtott, az uniós követelmények végrehajtását célzó támogatás az országban élő kisebbségek megsegítését is jelenti” – húzta alá. “A bővítési folyamatnak segítenie kell a kisebbségeket abban, hogy még jobb körülmények között élhessenek az országban” – tette hozzá.
A magyar uniós biztos közölte ugyanakkor,
Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése.
“Mindezen problémákat a kisebbségekkel együtt kell megoldani” – húzta alá. “Ha a kisebbségek boldogok abban az országban, ahol élnek, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelő megoldást sikerült megtalálnunk” – tette hozzá Várhelyi Olivér.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke beszédében azt mondta, az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani.
“Brüsszelben gyakran látjuk, hogy nincsenek tisztában az Ukrajnában élő magyar, román, bolgár kisebbségek helyzetével, ezért is fontos, hogy felhívjuk Európa figyelmét a jogfosztó és diszkriminatív gyakorlatokra” – fogalmazott.
A politikus kijelentette: Ukrajna csak úgy csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, és egyenjogú állampolgárként tekint az országban élő nemzeti kisebbségekre. Éppen ezek a közösségek lehetnének a legelkötelezettebb támogatói Ukrajna uniós perspektívájának. A nemrégiben elfogadott, a kisebbségek jogait csorbító ukrán törvények azonban nem ezt segítik elő – emelte ki.
“Ukrajna uniós csatlakozásának előfeltételének kell lennie a kisebbségi és nyelvi jogok biztosítása. Ehhez első lépésnek pedig a nemzeti kisebbségek korábban birtokolt jogainak maradéktalan visszaállításának kell lennie” – hívta fel a figyelmet Gál Kinga.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője beszédében hangsúlyozta, a kisebbségek nem veszélyeztetik a többségi társadalmat, a kisebbségi nyelvek használata nem fogja sosem elnyomni a többségi nyelvet. A kisebbségek nyelvhasználatának biztosításához jogi rendszerre van szükség, amely segít megőrizni a kisebbségek identitását.
“A kisebbségeknek meg kell őrizniük identitásukat, jogaik védelme pedig állami kötelesség” – fogalmazott Vincze Loránt.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, az 1992-ben megszerzett, európai mértékkel mérhető törvény széleskörű jogokat biztosított a kisebbségek számára. Azokat azonban a nemrégiben elfogadott oktatási, a nyelvtörvény, majd pedig a kisebbségi törvény hatálybalépésével az ukrajnai kisebbségek elvesztették.
“Azt kérjük, hogy állítsák vissza jogainkat Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel összhangban”
– fogalmazott.
“A kárpátaljai kisebbség reménykedik abban, hogy az uniós csatlakozási folyamat során a kisebbségi jogokat helyreállítják, ugyanis az Európai Unió értékközösség, aminek részét képezi a kisebbségi jogok szavatolása” – tette hozzá Brenzovics László.
