2018. július 1-jén több szempontból is új időszámítás kezdődött a hazai büntetőeljárási jogban. E napon lépett hatályba ugyanis a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.). Az Országgyűlés – élve a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 51. § (1) bekezdés b) pontjában írt felhatalmazással – az új eljárásjogi törvényt preambulummal látta el. Ezzel részben abbéli meggyőződését fejezi ki, hogy a Be. jogpolitikailag újszerű, a társadalom számára jelentős rendelkezéseket tartalmaz, részben pedig tömören bemutatja azokat a célkitűzéseket, amelyeket a törvény által közvetíteni kíván. A jogszabályi környezetben az elmúlt években bekövetkezett jelentős változás okot adott arra, hogy a vizsgálódás tárgyává tegyük, hogy napjainkban milyen szabályozás mentén érvényesülnek a jogalkotói szándékok. Ezen tanulmány elsődleges célja a polgár jogi igény és a vagyonelkobzás összehasonlítása.
A Szerző debreceni joghallgató, az írás a Szerző OTDK-án legjobb opponensként díjazott tanulmánya.
