Az Európai Unió tagországaiban a bírákkal szembeni fegyelmi eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnek függetlennek és pártatlannak kell lennie – tájékoztatott egy, a romániai igazságszolgáltatás függetlenségét érintő ügyben hozott döntéséről az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.
Az ügy előzménye, hogy Romániában egy több büntetőügyben érintett fél fegyelmi panaszt nyújtott be az illetékes igazságügyi felügyelethez néhány eljáró bíró és ügyész ellen. Mivel valamennyi panaszának kivizsgálását további intézkedés nélkül megszüntették, panaszt nyújtott be a vezető felügyelő ellen, de ennek kivizsgálását szintén további intézkedés nélkül megszüntették. Ezt követően a bukaresti ítélőtáblához fordult, hogy megtámadja a panaszok kivizsgálásának további intézkedés nélküli megszüntetését, egyebek között azzal érvelve, hogy a hatásköröknek a vezető felügyelő kezében való összpontosulása miatt nem lehet fegyelmi eljárást indítani. A panaszos szerint a hatáskörök ilyen koncentrációja ellentétes az uniós joggal.
Az uniós bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében arra emlékeztetett: noha az igazságszolgáltatás szervezetének kialakítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, e hatáskör gyakorlása során tiszteletben kell tartani az uniós jogot. Eszerint
a bírákra vonatkozó fegyelmi rendszernek biztosítania kell annak elkerülését, hogy e rendszereket a bírák tevékenysége feletti politikai ellenőrzés eszközeként használják fel
– írták.
Az uniós bíróság szerint
a vonatkozó román fegyelmi rendszer megakadályozza a vezető felügyelővel szembeni fegyelmi eljárás tényleges megindítását, még akkor is, ha komolyan megalapozott panaszok érkeznének ellene.
“Megállapítható, hogy a vezető felügyelő jogköreit megerősítették a román igazságszolgáltatás szervezetének reformjai során, amelyek célja vagy hatása a román bírák függetlenségét és pártatlanságát biztosító garanciáik csökkentése. Továbbá úgy tűnik, hogy a vezető felügyelő szorosan kapcsolódik a végrehajtó vagy a törvényhozó hatalomhoz” – fogalmaztak.
Mindezek ismeretében az uniós bíróság ítéletében azt írta: az alapügy tárgyát képező szabályozást “nem úgy alakították ki, hogy semmilyen kétséget ne keltsen” az igazságügyi felügyelet által az igazságszolgáltatási tevékenységre történő nyomásgyakorlás vagy a politikai ellenőrzés alkalmazását illetően.
