„Az állatvédelem végső soron az emberek érdekét is szolgálja. Az állatkínzás ui. az emberek elleni erőszakos bűncselekmények „főpróbájának” szerepét is játszhatja.” (Károlyi Judit – Az állatkínzás szabályozásának fejlődése Magyarországon )
Jelen írás célja olyan jogesetek bemutatása, melyekben az elkövető életében az állatkínzás és az emberellenes erőszakos bűncselekmény ugyanannak az átkozott folyónak a hordaléka, amely folyó nem más, mint az elkövető életútja.
Amennyiben elismerjük, hogy lehetséges egy séma felállítása, amely szerint az állatkínzó idővel emberi áldozatot szed, és az emberellenes bűncselekmény elkövetőjének már nincs erkölcsi aggálya, ha állat életének kioltásáról vagy neki szenvedés okozásáról van szó, és ezen tetteket nem egy időpontban követi el, akkor kell, hogy legyen egy pont, ahol lehetséges a beavatkozás, és a következő bűncselekmény megelőzése. A tanulmány ezen összefüggés kiemelt jelentőségét és a prevencióban játszó meghatározó szerepét hangsúlyozza.
A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára, a Bojtár Jogsegélyszolgálat tanácsadója.
