A banktitok fogalma alá tartozó közérdekű (vagy közérdekből nyilvános) adatok esetében az adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos érdek főszabály szerint megelőzi a titokvédelmi érdekeket – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1391/2019. számú, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet megállapító határozatában.
Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy a jogalkotó az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésével összefüggésben mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, amelyek lehetővé teszik az információszabadság érvényesülését a közfeladatot ellátó és közpénzzel gazdálkodó Magyar Export-Import Bank (Eximbank) által kezelt, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő banktitok megismerhetőségével kapcsolatban.
Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2023. szeptember 30. napjáig tegyen eleget.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó közérdekű adat kiadása iránt pert kezdeményezett az Eximbankkal szemben. A bíróság a keresetnek helyt adott, és kötelezte a bankot az adatok kiadására. A másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria tévesen és alaptörvény-ellenesen alkalmazta az információszabadságról szóló törvény vonatkozó rendelkezését. Az indítványozó álláspontja szerint a banktitok nem feltétlen korlátja az információszabadságnak, hanem üzleti titokként, törvényben szabályozott teszt alapján jelent korlátot. A Kúria helytelenül abszolút korlátként alkalmazta, ezzel pedig megsértette az információszabadság érvényesülését.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a jelen szabályozási környezetben a banktitok az Eximbank összes (akár jogi személy) ügyfelének adatait az információszabadság alapjogára tekintet nélkül, mérlegelést kizáró módon elzárja a nyilvánosság elől annak ellenére, hogy a kötött segélyhitelekkel összefüggésben a bank a kormányzati döntések végrehajtójaként közfeladatot lát el, amely során közpénzzel gazdálkodik, és amely tény a hitelezettek számára előzetesen ismert.
Ebben a körben az adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos érdek főszabály szerint megelőzi a titokvédelmi érdekeket.
Az Eximbank kezelésében lévő kettős természetű, tehát
a banktitok fogalma alá tartozó közérdekű (vagy közérdekből nyilvános) adatok megismerhetősége viszont a jelen szabályozási környezetben egyáltalán nem biztosított: a nyilvánosság-korlátozás teljes körű, nem a feltétlenül szükséges és arányos mértékre szabott, illetve semmilyen mérlegelésre nincs lehetőség az adatok kiadhatósága körében.
Az Alkotmánybíróság megállapította tehát, hogy a jogalkotó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, amelyek lehetővé teszik az információszabadság érvényesülését a közfeladatot ellátó és közpénzzel gazdálkodó Eximbank által kezelt, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő banktitok megismerhetőségével kapcsolatban, és ezért az Alkotmánybíróság az Országgyűlést arra hívta fel, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotási feladatának tegyen eleget.
