A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – jelentette be a hágai székhelyű bíróság márciusban.
A közlemény szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmet elbíráló bírói tanácsa az orosz elnökkel szemben azért adott ki elfogatóparancsot, mert
megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben
az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.
Közölték: a bűncselekményeket feltételezhetően Ukrajna megszállt területein követték el 2022. február 24-től kezdődően.
A közlemény szerint “alapos a gyanú“, hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútuma értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli, mert a bűncselekményeket közvetlenül, illetve másokkal közösen, vagy mások közbejárásával követték el, valamint azért, mert elmulasztottak megfelelő ellenőrzést gyakorolni azok fölött, akik a bűncselekményeket elkövették, elkövetésüket megengedték és a tényleges irányításuk alá tartoznak.
“A kérelmet elbíráló tanács az ügyészség 2023. február 22-i beadványai alapján úgy ítélte meg, hogy alapos a gyanú, hogy mindkét gyanúsítottat felelősség terheli a lakosság törvényellenes deportálása és a lakosság törvényellenes átszállítása háborús bűncselekmény miatt, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére” – tudatta a bíróság.
A büntetőbíróság arról is tájékoztatott, hogy az elfogatóparancsok a sértettek és a tanúk védelme, valamint a nyomozás védelme érdekében általában titkosak, ám tekintettel arra, hogy az említett bűncselekmények elkövetése feltételezhetően továbbra is folyamatban van, valamint az elfogatóparancsok nyilvánosságra hozatala hozzájárulhat a további bűncselekmények elkövetésének megakadályozásához,
a testület úgy ítélte meg, hogy az igazságszolgáltatás érdeke az, hogy tegyék közzé az elfogatóparancsok kiadásának tényét, a gyanúsítottak nevét, valamint a terhükre rótt bűncselekményeket.
Karim Khan, az ICC főügyésze közleményében azt írta, az ügyészség azért kérte az elfogatóparancs kiadását, mert hivatala árvaházakból és gyermekotthonokból elhurcolt gyermekek százairól szerzett tudomást. Az ügyészség által végzett független vizsgálat során összegyűjtött és elemzett bizonyítékok alapján alapos okkal feltételezhető, hogy Putyin és Lvova-Belova büntetőjogi felelősséggel tartozik az ukrán gyermekek jogellenes elhurcolásáért és átszállításáért Oroszországba.
Elmondta, a cselekmények egyebek mellett azt a szándékot mutatják, hogy az érintett gyermekeket véglegesen elszakítsák saját országuktól. “A gyermekek közül sokakat örökbe adtak Oroszországban, amit megkönnyített egy, az orosz elnök által kiadott rendelettel módosított, az orosz állampolgárság megadásának eljárását felgyorsító törvény” – tájékoztatott a főügyész.
“Gondoskodnunk kell arról, hogy a feltételezett bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonják, és a gyermekeket visszaadják családjuknak és közösségeiknek. Nem engedhetjük meg, hogy a gyerekeket hadizsákmányként kezeljék” – fogalmazott.
Khan közölte: továbbra is együttműködésre törekszik Oroszországgal az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, és biztosítani fogja, hogy a büntetőbíróság kötelezettségének eleget téve a terhelő és a felmentő körülményeket egyaránt kivizsgálja.
Az ICC főügyésze végezetül kijelentette: hivatala további elfogatóparancsok kiadását fogja kezdeményezni, ha a bizonyítékok ezt alátámasztják.
Andrij Kosztyin ukrán főügyész állítása szerint az ukrán főügyészi hivatal több mint negyven kötetnyi anyagot – több mint ezer oldalt – adott át az ICC-nek. Több mint 16 ezer gyermek Ukrajnából – Donyeck, Luhanszk, Harkiv és Herszon megyékből – Oroszországba szállítását rögzítette az ukrán főügyészség.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson pontosította:
Putyint és az orosz gyermekjogi biztost azokban az országokban tartóztathatják le, amelyek ratifikálták az ICC római statútumát.
Ez pedig az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint 123 ország, többek között dél-amerikai országok és Afrikának mintegy a fele.
Nem írta alá, illetve nem ratifikálta többek között Kína, India, Fehéroroszország, Törökország és Kazahsztán. Oroszország és az Egyesült Államok aláírta, de később nem vált az egyezmény részesévé.
