Amennyiben a bíróság a mulasztás következményeire való kötelező figyelem felhívást elmulasztja, majd a jogi képviselő távolmaradása miatt, a mulasztás jogkövetkezményeit alkalmazza, úgy az Alaptörvénybe ütköző módon fosztja meg a peres felet a bírósághoz fordulás joga tényleges gyakorlásának lehetőségétől – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/607/2019. számú, bírói döntéseket megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Tatabányai Törvényszék és a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság támadott döntéseit.
Az indítványozó törvényben garantált illetménye megfizetése ügyében indított munkaügyi pert munkáltatójával szemben. Az elsőfokú bíróság az indítványozó személyes megjelenése ellenére, a jogi képviselő távollétére hivatkozással permegszüntető végzést hozott, melyet a másodfokú bíróság hatályában fenntartott. Ezt követően az indítványozónak (elévülés okán) már csak rövidebb időszakra vonatkozóan volt lehetősége jogérvényesítésre.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett döntések az Alaptörvényben foglalt tulajdonhoz való jogát, a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, valamint a jogorvoslathoz való jogát megsértették, ezért alaptörvény-ellenesek.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azzal, hogy a törvény kifejezett rendelkezésébe ütköző, a mulasztás következményeire való kötelező figyelem felhívást elmulasztotta, majd ezt követően a jogi képviselő távolmaradása miatt, a mulasztás jogkövetkezményeit alkalmazta, az eljárást megszüntető végzésével Alaptörvénybe ütköző módon fosztotta meg az indítványozókat a bírósághoz fordulás joga tényleges gyakorlásának lehetőségétől.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint továbbá a Tatabányai Törvényszék az első fokon eljáró bíróság döntésével szemben benyújtott fellebbezések elbírálása során nem volt tekintettel az ügy alkotmányjogi összefüggéseire és jelentőségére, valamint az ügy más sajátos, egyedi körülményeire sem. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az így bekövetkezett alapjogsérelem érdemben befolyásolta a bíróságoknak az indítványozók jogszolgáltatásra irányuló igényének megtagadását eredményező döntéseit, ezért azokat megsemmisítette.
