A 2017. január 15-e előtt létrejött összefonódások vizsgálatára irányuló eljárásokban, beleértve a megismételt eljárásokat is, nem alkalmazható a Tpvt. 95/F. § (1) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/3571/2021. számú, alkotmányos követelményt megállapító határozatában.
Az Alkotmánybíróság a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 95/E. § (2) bekezdését és a 95/F. § (1) bekezdését érintően az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alapján
alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a 2017. január 15-e előtt létrejött összefonódások vizsgálatára irányuló eljárásokban, beleértve a megismételt eljárásokat is, nem alkalmazható a Tpvt. 95/F. § (1) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés.
Az Alkotmánybíróság továbbá alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria, a Fővárosi Törvényszék támadott ítéleteit, valamint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) támadott végzéseit.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó gazdasági társaság egy másik gazdasági társaság üzletrészei 30%-ának megszerzését követően összefonódás engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be a GVH-hoz. A megismételt eljárásban a GVH versenyfelügyeleti eljárást indított, végzésével adatközlésre hívta fel az indítványozót. Az indítványozó a meghosszabbított határidőig csak részben tett eleget az adatszolgáltatásnak, az érintett piacon elért részesedést árbevétel alapján számítva egyáltalán nem mutatta be, annak irrelevanciáját hangsúlyozta. A hiányos adatszolgáltatás miatt a GVH 20 millió forint bírságot szabott ki.
A végzés ellen az indítványozó megtámadási pert kezdeményezett, melyben kérte a végzés megsemmisítését, a befizetett bírság és törvényes kamata visszafizetését. A keresetet az elsőfokú bíróság elutasította. A Kúria az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mert a bíróság indokolatlanul, önkényesen hagyott figyelmen kívül közvetlenül irányadó jogszabályi rendelkezéseket, továbbá időben hatálytalan összefonódás-ellenőrzési szabályokra alapozta döntését. Nézete szerint a Kúria az ügy lényeges részei tekintetében nem adott kellő indokolást, ami szintén a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét eredményezte. Álláspontja szerint a bejelentéses eljárás szabályainak adott ügyben történő alkalmazása a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába is ütközik. Nézete szerint a GVH a megismételt eljárás során megsértette a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, mivel az összefonódás tárgyának átminősítésével túllépte hatáskörét.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Tpvt. 95/E. § (2) bekezdésének figyelmen kívül hagyása és a Tpvt. 95/F. § (1) bekezdésének jogalap nélküli alkalmazása az indítványozó ügyében sérti a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát, mert egyrészről
az új összefonódás-bejelentési űrlap kitöltésének előírása, és a megismételt eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezés olyan új hátrányos kötelezettségeket jelentett az indítványozó számára, amelyek a régi fúziós rezsim alapján nem terhelték.
Másrészről
az indítványozó kérelmezői státuszának el nem ismerése, illetve a Kúria alapeljárásban hozott ítéletének összefonódás-bejelentéssé minősítése elvonta az indítványozó rendelkezési jogát, lényegesen korlátozva ezzel az ügyféli jogait.
A módosított eljárási bírság jogintézménye alapján továbbá
az indítványozóval szemben kiszabott eljárási bírság jogellenessé nyilvánított olyan indítványozói magatartást, amely esetében a régi kérelmes fúziós rezsim hatálya alatt csak hiánypótlás kiadásának lett volna helye.
Az Alkotmánybíróság ezért a támadott szabályozáshoz alkotmányos követelményt fűzött, továbbá a támadott döntések megsemmisítéséről döntött.
