Az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a Koszovónak az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületében való részvételét engedélyező bizottsági határozatot. E megsemmisítés ugyanakkor nem függ össze azzal, hogy Koszovót az Unió és több tagállam nem ismeri el szuverén államnak – szögezi le a Bíróság a C-632/20 P. számú Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítéletében.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC), amely egy szabályozói tanácsból, valamint Hivatalából áll, 2009-ben hozták létre. A BEREC fő feladatait az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások belső piacának fejlesztése, valamint e piac működésének jobbítása képezi. A BEREC-nek biztosítania kell továbbá az e területre vonatkozó szabályozási keret következetes végrehajtását. A BEREC ezenfelül a nemzeti szabályozó hatóságok, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés fórumaként működik.
Az Unió 2001 és 2015 között hat nyugat-balkáni országgal, köztük a potenciális uniós tagjelölt Koszovóval stabilizációs és társulási megállapodást írt alá. 2018-tól kezdve a Bizottság a digitális társadalom fejlesztésére és ezen országok jogszabályainak az uniós jogszabályokhoz való igazítására irányuló fellépéseket javasolt. E fellépések egyike a nyugat-balkáni országoknak már meglévő szabályozó testületekbe vagy szakértői csoportokba – mint a BEREC – való integrálása.
2019 márciusában a Bizottság ezen országok nemzeti szabályozó hatóságainak a BEREC-ben való részvételére vonatkozó hat határozatot fogadott el. A Bizottság egyebek mellett engedélyezte Koszovó számára, hogy részt vegyen a BEREC szabályozói tanácsában és munkacsoportjaiban, valamint a BEREC Hivatal igazgatótanácsában.
2019 júniusában Spanyolország keresetet nyújtott be az Európai Unió Törvényszéke előtt e határozat megsemmisítése iránt. A Törvényszék e keresetet 2020. szeptember 23-i Spanyolország kontra Bizottság (T-370/19) ítéletével elutasította. Ezen ítélettel szemben Spanyolország 2020 novemberében fellebbezést nyújtott be.
Spanyolország azt állította a Törvényszék előtt, hogy a Bizottság határozata sérti a BEREC-ről szóló hatályos rendeletnek a BEREC-nek az uniós testületekkel, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködésére vonatkozó rendelkezését, mivel Koszovó nem tekinthető e rendelkezés értelmében „harmadik országnak”.
A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a „harmadik ország” említett rendelkezés értelmében vett fogalma nem egyenértékű a „harmadik állam” fogalmával, hanem tágabb hatálya van, amely túlmutat a puszta szuverén államokon.
A Bíróság úgy véli, hogy a Törvényszék e tekintetben tévesen alkalmazta a jogot. Az EU-Szerződés és az EUM-Szerződés különböző nyelvi változataiból ugyanis nem lehet arra következtetni, hogy a „harmadik országok” és a „harmadik államok” kifejezések jelentése között különbség lenne. Egyébiránt e szerződések és a rendelet több nyelvi változata csak a „harmadik államok” kifejezést használja.
A Bíróság a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenségi nyilatkozatra vonatkozó 2010. július 22-i tanácsadó
véleményére hivatkozva úgy véli mindazonáltal, hogy
Koszovó a nemzetközi jog sérelme nélkül tekinthető a BEREC-ről szóló rendelet értelmében vett „harmadik országnak”. A Törvényszék tehát nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor megállapította, hogy a Bizottság a rendeletet tiszteletben tartva tekinthette Koszovót „harmadik országnak”.
Spanyolország arra hivatkozott továbbá a Törvényszék előtt, hogy a Bizottság eltért a harmadik országok nemzeti szabályozó hatóságainak a BEREC-ben való részvételére vonatkozóan megállapított eljárástól.
A Törvényszék rámutatott arra, hogy sem a BEREC-ről szóló rendelet, sem más uniós szabályozás nem biztosított kifejezetten a BEREC Hivatalnak vagy más szervnek arra vonatkozó hatáskört, hogy a harmadik országok nemzeti szabályozó hatóságainak részvételére alkalmazandó munkamegállapodásokat dolgozzon ki, így a Bizottság az EUSZ 17. cikk értelmében hatáskörrel rendelkezik arra, hogy egyoldalúan munkamegállapodásokat dolgozzon ki.
A Bíróság álláspontja szerint a Törvényszék e tekintetben ugyancsak tévesen alkalmazta a jogot, mivel a harmadik országok nemzeti szabályozó hatóságainak részvételére alkalmazandó munkamegállapodások kidolgozására vonatkozó hatáskörrel a BEREC és a BEREC Hivatal rendelkezik. A Törvényszék által adott értelmezés nem egyeztethető össze a BEREC függetlenségével, és figyelmen kívül hagyja a hatáskörnek egyrészt a Bizottság, másrészt a BEREC és a BEREC Hivatal közötti felosztását, lévén a Bizottság e rendelet alapján csak ellenőrzési feladatot lát el.
A Bíróság e téves jogalkalmazás miatt helyezi hatályon kívül a Törvényszék ítéletét. Mivel a per állása megengedi, a Bíróság úgy határoz, hogy az ügyet maga dönti el érdemben, és megsemmisíti a Bizottság határozatát, mivel ezen intézmény nem rendelkezett hatáskörrel annak elfogadásához.
Mindazonáltal, Koszovó nemzeti szabályozó hatósága BEREC-ben való részvétele veszélyeztetésének elkerülése érdekében a Bíróság úgy határoz, hogy fenntartja a bizottsági határozat joghatásait a BEREC, a BEREC Hivatal és Koszovó nemzeti szabályozó hatósága között esetlegesen létrejövő új munkamegállapodások hatálybalépéséig. E határozat joghatásainak fenntartása azonban nem haladhatja meg a hat hónapos észszerű határidőt.
