“Mivel háborújával Oroszország továbbra is halált és pusztítást okoz Ukrajnában, az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomaggal fokozni kívánja a nyomást Moszkvára” – jelentette be Ursula von der Leyen szerdán. Az uniós bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy az újabb uniós szankciók – amelyek immár a kilencedik csomagot alkotják – legalább kétszáz személyre és szervezetre terjednek majd ki, közöttük az orosz fegyveres erőkre, valamint egyes tisztjeire.
Megszorító intézkedések vonatkoznának a védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, köztük miniszterekre, tartományi kormányzókra és politikai pártokra.
Az Európai Bizottság szankciók bevezetését javasolja további három orosz bankkal szemben, beleértve az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot, hogy – mint a bizottsági elnök fogalmazott – “tovább bénítsuk Vlagyimir Putyin orosz elnök pénzautomatáit”.
A brüsszeli testület újabb exportellenőrzéseket és korlátozásokat is bevezetne, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Az intézkedés vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti.
“Meg fogjuk szüntetni Oroszország hozzáférését mindenféle drónhoz és pilóta nélküli légi járműhöz” – jelentette ki Ursula von der Leyen, aki ezzel kapcsolatban azt is közölte, hogy a bizottsági javaslat megtiltaná a drónmotorok kivitelét közvetlenül Oroszországba, de minden olyan országba is, például Iránba, amelyek drónokat szállíthatnak Moszkvának.
A bizottsági elnök szerint az intézkedés az “orosz propagandagépezetet” is célba veszi azáltal, hogy négy további hírcsatornának szüntetné meg az európai elérhetőségét, és letiltaná azokat minden terjesztési platformról.
Ursula von der Leyen arról is tájékoztatott, hogy a testület további gazdasági intézkedéseket javasol az orosz energia- és bányászati ágazattal szemben, beleértve az újonnan tervezett bányászati beruházások betiltását Oroszországban.
Ez a csomag kiegészíti a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó, hétfőn hatályba lépett teljes uniós importtilalmat, csakúgy, mint az EU, a G7 csoport és Ausztrália által elfogadott olajárplafont
– húzta alá.
Megállapodás az EU-ban az orosz olaj árplafonjáról
Az Európai Unió tagországai előzetesen megállapodtak a tengeren szállított orosz olaj hordónkénti árplafonjáról, amely 60 dollár lesz
– erről tájékoztatta az újságírókat Andrzej Sados, Lengyelország Európai Unió mellé rendelt állandó képviseletének vezetője pénteken. A döntést üdvözölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Andrzej Sados közölte azt is, hogy bár Varsó alacsonyabb árat követelt, visszavonta az orosz nyersolaj felső árszintjének meghatározását célzó európai javaslattal szembeni kifogását.
“Lengyelország elfogadta az Európai Unió által javasolt, a tengeri úton szállított orosz nyersolaj 60 dolláros hordónkénti felső árkorlátozását” – idézte a nagykövetet a TVP lengyel közszolgálati hírtelevízió Twitter-üzenetében.
Az uniós nagykövetek pénteki tanácskozásán létrejött megállapodással az Európai Unió csatlakozik a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7 csoport által szorgalmazott javaslathoz – közölte Andrzej Sados, aki hozzátette: az árszintet kéthavonta felülvizsgálják.
Az EU és a G7 csoport hivatalos bejelentését követően
december 5-én hatályba lépett az orosz olajimport túlnyomó többségére vonatkozó EU-embargó.
Az ársapka célja, hogy megtámogassa az uniós szankciókat, segítsen stabilizálni a globális energiaárakat és energiapiacokat, valamint segítse a feltörekvő országokat azáltal, hogy lehetővé teszi az európai kereskedőknek és szállítóknak az orosz nyersolaj biztosítását a felső határ alatti, korlátozott áron.
Kreml: Moszkva többféle választ mérlegel az olajárplafon bevezetésére
Moszkva különböző válaszlehetőségeket mérlegel a Nyugat által bevezetett olajárplafonnal kapcsolatban – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.
“Amint a döntés megszületik, nyilvánosságra hozzuk” – mondta a szóvivő, aki nem kívánt részletekbe bocsátkozni.
A Vedomosztyi című orosz gazdasági lap szerdán arról számolt be, hogy az orosz kormány három lehetséges válaszlépésen dolgozik, miután az Európai Unió és a G7-csoport 60 dolláros árplafont vezetett be az orosz nyersolajra. A lap szerint az elképzelések között szerepel, hogy Oroszország teljesen megtiltja a szankciókat bevezető országokba irányuló olajértékesítést, megtiltja a kivitelt az olyan szerződések alapján, amelyek az árplafonra vonatkozó záradékot tartalmaznak, vagy irányárat vezet be, amely az orosz Urals nyersolajra adható legnagyobb kedvezményt az etalonnak tekintett Brent típus ára alapján állítja be.
A Vedomosztyi szerint Moszkvában még egyik lehetőséget sem hagyták jóvá, és más alternatívákat vagy kombinációkat sem tartanak kizártnak.
A Bloomberg amerikai hírügynökség azt írta, hogy Oroszország az árplafonra válaszul fix olajárat vezethet be, vagy megszabja a maximális árengedményt a nemzetközi márkákhoz képest.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputnik rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva minden szankcióra az érdekein alapuló, arányos választ fog adni. Hozzátette, hogy “Oroszország megtanult együtt élni a büntetőintézkedésekkel”.
A Kreml sajtószolgálata közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő telefonbeszélgetést folytatott az Egyesült Arab Emírségek elnökével, Mohammed bin Zajed an-Nahjannal, megvitatva vele a nyugati országok azon “kísérleteit“, hogy piacellenes árplafont szabjanak az orosz olajra, ami “ellentmond a világkereskedelem elveinek“.
