A múlt szerdán megjelent új jogszabályokban a Kormány a háztartási méretű kiserőművek újraszabályozása mellett váratlanul egy másik nagyon fontos szabályozási változást is elrejtett. A Kormányrendelet 1.§-a zöld utat adott az ún. microgridek, azaz a lokális, felhasználók által üzemeltetett villamosenergia-hálózatok létesítésének. Ezt a változást ismerteti Horváth Gergely, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.
Microgrid létesíthető pl. egy ipari parkon belül az ott működő vállalkozások között, akik így a jövőben az általuk napelemekkel termelt vagy akkumulátorokban tárolt villamos energiát egymás között magánvezetéken megoszthatják, termelésüket és fogyasztásukat összehangolhatják, amellyel összességében jelentős megtakarítást érhetnek el az energiaszámláikban.
Mindeddig ugyanis magánvezeték létesítésére csak korlátozott esetekben volt lehetőség, elsősorban kapcsolt vállalkozások között vagy olyan esetekben ahol az érintett felhasználók tevékenységei szorosan összekapcsolódtak.
„Utóbbi korlátozást szünteti meg az új jogszabály, ezzel lehetővé téve, hogy egymástól független vállalkozások egy felhasználási helyen (pl. ipari parkon, irodaházban vagy akár bevásárlóközponton belül) saját villamosenergia-magánvezetéket létesíthessenek”
– magyarázza a Schönherr ügyvédje.
A módosítás összefüggésben lehet a friss jogszabálycsomag másik fő intézkedésével, a háztartási méretű, azaz legfeljebb 50 kW teljesítményű kiserőművek (HMKE) hálózatra való betáplálási lehetőségeinek 2022. november 1-jével történő (legalább ideiglenes) megszüntetésével. A szóban forgó
microgridek ugyanis valós alternatívát jelenthetnek az ilyen pl. tetőre szerelt napelemes kiserőművek számára a megtermelt, de saját célra fel nem használt villamos energia értékesítésére.
Továbbá, hosszú távon a megtermelt villamos energia helyben történő felhasználása a kapacitáshiánnyal küzdő közcélú hálózatot is tehermentesíti, és így közvetve mérsékelhető lehet a szükséges hálózatfejlesztések egyébként igen magas költsége.
Ösztönözheti a beruházásokat
Ez hatalmas lökést jelenthet a vállalkozások energetikai beruházásainak ösztönzésére, hiszen számos új üzleti modell hazai megjelenését teszi lehetővé. A változás egyúttal egyes magasabb energiaigényű vállalkozás számára hosszútávon kiutat jelenthet az energiaárak emelkedése okozta krízisből is, hiszen így, pl. egy ipari park létesítményei között microgrid létrehozásával alternatív villamosenergia-beszerzési és tárolási lehetőségek nyílhatnak meg.
Az ilyen megoldások egyik legfontosabb előnye az lehet, hogy a közcélon vételezett villamos energiához képest
az ilyen microgrideken keresztül megosztott áram árára rakódó egyéb, elsősorban rendszerhasználati költségek mértéke lényegesen kisebb lehet.
A témában a közeljövőben további kiegészítő jogalkotás várható, hiszen a fenti megoldás gyakorlati alkalmazásához számos további, a magánvezetékekre vonatkozó szabály finomhangolása szükséges. A jövőbeli jogalkotásnak részletes szabályokat kell biztosítania a microgridek üzemeltetésének műszaki kérdéseiről, a magánvezetékes és közcélú hálózati csatlakozással egyaránt rendelkező létesítményekre vonatkozó előírásokról, valamint a villamosenergia-megosztásának kereskedelmi vagy adózási kérdéseiről.
Okosmérők és digitalizáció
A fenti lépés jól illeszkedik a hazai és EU-s hosszútávú energiapolitikába, amely a jövőt a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált villamosenergia-termelésre, és annak lehetőleg helyben történő felhasználására alapul a jelenlegi központosított, nagyerőművekre épülő modellel szemben. Ennek a koncepciónak a gerincét az ún. aktív felhasználók alkotják, akik már nem csak mint passzív vásárlók, hanem a keresletet és a kínálatot termelésükkel, betárolásukkal és fogyasztásuk időbeli ütemezésével maguk is alakítják. Ezek a megoldások mind egyéni mind pedig össztársadalmi szinten jelentős megtakarításokat és hatékonyságnövekedést eredményezhetnek, azonban még számos műszaki és digitalizációval összefüggő fejlesztés elterjedése szükséges a tömeges alkalmazásukhoz. Ezek közül kiemelendőek az ún. okosmérők, amelyek valós idejű fogyasztási és termelési adatokat mérhetnek és továbbíthatnak majd egy-egy felhasználási helyről valamint az ún. dinamikus árazású villamosenergia-kereskedelmi szerződések.
„Utóbbiakkal a fogyasztók, a termelők és a tárolók optimalizálhatják villamosenergia-forgalmukat például oly módon, hogy felhasználásukat azokra az időszakokra fókuszálják amikor napközben a naperőművek nagy mennyiségű olcsó villamos energiát állítanak elő” – ismertette Horváth Gergely.
