Amennyiben a bíróság a mulasztás következményeire való kötelező figyelem felhívást elmulasztja, majd ezt követően a jogi képviselő távolmaradása miatt a mulasztás jogkövetkezményeit alkalmazza, Alaptörvénybe ütköző módon fosztja meg a peres felet a bírósághoz fordulás jogának tényleges gyakorlása lehetőségétől – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/172/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és a Gyulai Törvényszék támadott végzéseit.
Az eljárás alapjául szolgáló ügy kapcsán az indítványozó előadta, hogy jogi képviselője útján keresetlevelet nyújtott be, amelyben jogi képviselője kérte a tárgyalás esetleges távollétében való megtartását. A bíróság az idéző végzésben tájékoztatta az indítványozót, hogy a fél köteles gondoskodni arról, hogy a perfelvételi tárgyaláson személyesen vagy jogi képviselője útján nyilatkozatot tudjon tenni. Az indítványozó a tárgyaláson személyesen megjelent, ennek ellenére a bíróság megszüntette az eljárást, arra hivatkozva, hogy az indítványozó jogi képviselője az első tárgyalást elmulasztotta. A másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint az eljárás sértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel a bíróság téves tájékoztatást nyújtott, nem hívta fel az indítványozó figyelmét arra, hogy a jogi képviselő részvétele nem mellőzhető a perfelvételi tárgyaláson.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azzal, hogy a törvény kifejezett rendelkezésébe ütköző, a mulasztás következményeire való kötelező figyelem felhívást elmulasztotta, majd ezt követően a jogi képviselő távolmaradása miatt, a mulasztás jogkövetkezményeit alkalmazta, az eljárást megszüntető végzéseivel Alaptörvénybe ütköző módon fosztotta meg az indítványozókat a bírósághoz fordulás jogának tényleges gyakorlása lehetőségétől.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint továbbá a Gyulai Törvényszék az ügyekben benyújtott fellebbezések elbírálása során nem volt tekintettel az ügyek alkotmányjogi összefüggéseire és jelentőségére, valamint az ügyek más sajátos, egyedi körülményeire sem.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az így bekövetkezett alapjogsérelem érdemben befolyásolta a bíróságoknak az indítványozók jogszolgáltatásra irányuló igényénék megtagadását eredményező döntéseit, ezért azok megsemmisítéséről döntött.
