“Az Aranybulla alkotmányos fejlődésünk alapja és hivatkozási pontja” – ezeréves államiságunk meghatározó eseményeként méltatta az Aranybulla nyolcszáz évvel ezelőtti kibocsátását a köztársasági elnök csütörtökön Budapesten. Novák Katalin a Parlamentben, az Országgyűlés Hivatala által a dokumentum kiadásának jubileumára rendezett programsorozat ünnepélyes emlékülésén szólalt fel.
Az államfő hangsúlyozta:
az Aranybulla “a ma magyarjainak is megerősítés és önbecsülésünk egyik forrása; megerősít bennünket abban, hogy méltók vagyunk atyáink örökségére és mások tiszteletére, arra emlékeztet, hogy nem elszenvedjük, hanem magunk is írjuk Európa történelmét”.
Az Aranybulla “a magyarok szabadság és törvényesség iránti történelmi elköteleződésének bizonyítéka, egyben kiállás az ország érdekeinek elsőbbsége mellett” – fogalmazott a köztársasági elnök.
Felidézte:
az Aranybulla az első olyan törvény, amelyben az uralkodó hozzájárul jogai korlátozásához, “szerződés a királyi hatalom és az ország között”, de jelentős európai kordokumentum is, hiszen bizonyítja, hogy a magyar állam fennállása első századaiban “az élet legtöbb területén összhangban működött a keresztény Európa más országaival, sőt sokakat meg is előzött a jogfejlődés, a szabadságelvek és a politikai innovációk terén”.
“Jogok és kötelességek, szabadság és annak határai, együtt életképesek, mert a szabadság csak a szabadságot védő határok között fejtheti ki hatását. 21. századi jogunk a magyar szabadság megélése, és 21. századi kötelességünk a magyar szabadságot oltalmazó lelki, szellemi és fizikai határok megvédése” – fogalmazott beszédében az államfő.
Mai példát hozva Novák Katalin köztársasági elnök kiemelte: “az alaptörvényre tett eskü a hivatalt vállalók számon kérhetőségének alapja, a demokrácia egyik alapköve. Még akkor is modern, demokratikus alkotmány, ha ezt rosszhiszeműségből vagy kishitűségből egyesek megkérdőjelezik” – tette hozzá az államfő.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke az emlékülést megnyitó beszédeben azt hangsúlyozta: noha az eredeti példány a maga fizikai valójában vélhetően már soha nem lesz fellelhető, “az Aranybulla eszmei valóságát megtaláltuk: ott van a magyarok szabadságszeretetében, beépült nemzetünk alkotmányos önazonosságának DNS-szerkezetébe”.
“Egy évezredes államalkotói lét magyar tapasztalata, hogy a szabadság – az egyén és a közösség számára egyaránt – mindig a szellemi és anyagi önrendelkezés jogában, képességében és lehetőségében gyökerezik. A szellemi önrendelkezés alapja a tudás, az anyagi önrendelkezés alapja pedig a tulajdon. Tudás és tulajdon nélkül sem az egyén, sem a közösség számára nincs szabadság” – fogalmazott a házelnök.
Hangsúlyozta: “az Aranybulla a maga történelmi korában magyar választ adott a szabadság örök és nagy kérdéseire, az elmúlt fél évszázadban a magyar közjogi és alkotmányos gondolkodásban megkerülhetetlen viszonyítási pont lett.”
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadásában kiemelte,
“az Aranybulla döntően határozta meg a magyar alkotmányfejlődés irányát, a nemzeti és alkotmányos identitás kiemelkedően fontos része, az egykori ellenállási jog pedig garanciális szabályrendszerré nőtte ki magát.”
“Ma, amikor minden relativizálódik, fontos hogy megőrizzük identitásunk alapjait. Büszkék lehetünk elődeink döntéseire, az Aranybulla emlékeztet bennünket saját felelősségünkre” – hangsúlyozta az Ab elnöke.
Varga Zsolt András, a Kúria elnöke kiemelte: “az Aranybulla az első magyar jogszabály, amely részletes rendelkezéseket tartalmaz a Kúriáról, történelmi alkotmányunk legfontosabb vívmányai közé tartozik.”
Leszögezte: “független, pártatlan bíróság nélkül nincs és nem maradhat fenn az ország, társadalom. Akié a bíróság, azé a jog, s akié a jog, azé a hatalom.”
A Kúria elnöke arra is figyelmeztetett: a szuverenitási küzdelmek a politikai mellett jogi területen is zajlanak. Védeni kell Magyarország alkotmányos kormányzását, a Szent Koronát és ragaszkodni kell az Aranybullához! – hangoztatta.
Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, volt igazságügyi miniszter előadásában arra figyelmeztetett: “az európai föderalista tendenciák az uniós szerződéseknek próbálják alárendelni a nemzeti alkotmányokat.”
“Fontos a nemzeti önazonosság, az integrációs törekvések határa a nemzeti magalkotmány, melyet meg kell védeni”
– hangsúlyozta Trócsányi László.
Zsoldos Attila akadémikus, történész előadásában beszélt arról, hogy
az Aranybulla egy politikai válság megoldására született, a király és alattvalói közti kapcsolat átfogó rendezését célozta erős garanciákkal.
A középkor évszázadai során több uralkodó is megerősítette az Aranybullát, melynek ellenállási záradéka egyre inkább kifejezte azt, hogy a törvényeket megszegő uralkodóval a hűtlenség vétke nélkül lehet szembeszállni.
Az ünnepi ülés zárásaként Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés törvényben örökíti meg az Aranybulla emlékét, jelentőségét és április 24-e lesz Aranybulla napja.
