Magyarország Alaptörvénye értelmében a nők és a férfiak egyenjogúak, a tanulás szabadsága pedig egyformán megilleti őket. Ugyanakkor tény, hogy a gimnáziumokban és a felsőoktatásban társadalmi arányuknál magasabb a nők részvétele, 54,5 százalék körüli, a pedagógusok körében pedig egyenesen 82 százalékos. Az ÁSZ hazai és OECD statisztikai adatokat is vizsgáló elemzése ennek az ún. „Pink education” jelenségnek az okait, társadalmi, gazdasági következményeit kutatja.
Az ÁSZ kutatása rávilágít, a közvélekedés erősen megkülönbözteti a lányos és a fiús tulajdonságokat, készségeket. Az általános felfogás szerint nőies tulajdonság például az érzelmi, szociális érettség és a kézügyesség, míg a leginkább férfias tulajdonságok között tartják számon a technikai-műszaki érzéket és a logikát. Vajon milyen következményei vannak, ha ezek és társaik között felborul az egyensúly, és a fontosságban is más megítélés alá kerülnek?
A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség társadalmi érdek. A két nem egyaránt érdekelt egymás jó teljesítményében a mindennapok szolgáltatásaiban, termelésében és kultúrájában. Míg a szakirodalom alapján a férfiak és a nők szellemi képességeinek átlaga nem különbözik egymástól, az intelligencia eloszlása és az egyes részképességek tekintetében különbségeket érzékel a közvélekedés.
Az ÁSZ saját kutatásában szülők és pedagógusok véleményét kérdezte meg arról, hogy szerintük melyek a jellemzően fiús vagy lányos tulajdonságok, illetve tapasztalataik alapján azok közül melyeket preferálja, tartja fontosabbnak vagy szükségesebbnek a közoktatásban. A válaszokból az rajzolódik ki, hogy a leginkább nőies tulajdonságok az érzelmi, szociális érettség; a szorgalom; a szófogadás; a kézügyesség; a jó szóbeli-és írásbeli kifejezőkészség; a monotónia tűrés és a precizitás, pontosság lennének. Ezzel szemben a leginkább férfias tulajdonságoknak a technikai-műszaki érzék; a kockázatvállalás; az élénkség, mozgékonyság; a térlátás; vállalkozószellem és a logika ítéltettek. Az is fontos, hogy a reprezentatívan kiválasztott megkérdezettek – 300 pedagógus és 400 kiskorú gyerekes szülő – többsége mindkét csoportban a lányos tulajdonságokat tartja fontosabbnak a közoktatásban.
A munkaerőkeresletre vonatkozó adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy súlyos munkaerőhiány leginkább a technikai, műszaki területeken mutatkozik. Egyre több munkáltató keres olyan munkavállalókat, akik képesek összetett információk kezelésére, önálló, kreatív gondolkodásra, a források hatékony felhasználására.
Fontos, hogy azok a tulajdonságok és képességek, melyek ehhez szükségesek – így a logika, kreativitás, vállalkozószellem és a technikai-műszaki érzék – a közoktatásban is kellően fontos szerepet kapjanak, és ezáltal mindkét nem optimálisan vehesse ki a részét a mindannyiunk számára oly fontos versenyképesség és fenntarthatóság javításából.
A jelenlegi helyzet egyébként még a huszonévesek párválasztásában is nehezítő tényezőt jelent.
Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy
a közoktatásban nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kapjon a változó munkaerőpiaci igényeknek hosszú távon is megfelelést biztosító kompetenciák és készségek átadása és fejlesztése.
Olyan oktatási stratégiát kell mihamarabb kialakítania a szakértőknek, amely nemtől függetlenül a sikeres önálló felnőttkori életvezetésre és az eredményes munkaerőpiaci jelenlétre készíti fel a fiatalokat. A nemzeti oktatási cselekvésnek fontos célkitűzése lehet tehát a „pink education” jelenség okainak és következményeinek mélyebb kutatása, az eredmények függvényében pedig a szükséges intézkedések meghozása.
A teljes elemzés ITT elolvasható.
