A pandémia alatt folyamatosan, mindenki által ismerten születtek meg azok a kormányzati intézkedések, amelyek a járványhelyzet függvényében korlátozásokat vezettek be. Ezek ismeretében reálisan lehetett számolni azzal, hogy az olyan év végi eseményt, mint a tűzijáték, korlátozni vagy tiltani fogja a jogalkotó – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/2475/2021. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a pirotechnikai termékek forgalmazásának és felhasználásának év végi korlátozásáról szóló 587/2020. (XII. 16.) Korm. rend. 1. § a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt. A sérelmezett rendelkezés megtiltotta a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rend. 98. § (1) bekezdése szerinti engedélyek kiadását, vagyis azt, hogy az 1-3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék december 28. és 31. közötti időszakban történő forgalmazásához a tárolás ideiglenes tárolóhelyre is engedélyezhető legyen.
Az indítványozó előadása szerint a rendelkezés sérti a munkához való jogot azáltal, hogy a már engedélyezett (pirotechnikai termékértékesítéshez szükséges) ideiglenes tárolóhelyek használatát megtiltotta, ezáltal a már megkezdett vállalkozási tevékenység folytatását megakadályozva oly módon, hogy az engedéllyel rendelkező vállalkozás a tevékenységét nem tudta folytatni és új engedélyt nem tudott kérni. Az indítványozó álláspontja szerint az intézkedés diszkriminatív, a vállalkozáshoz való jogba és a jogállamiság elvébe ütközik.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezés, mint a vállalkozási tevékenységet érintő közjogi beavatkozás, az adott tevékenység folytatásához való jogot nem vonta el teljes egészében, a pirotechnikai termékek forgalmazásával foglalkozó vállalkozások ilyen jellegű tevékenységét nem lehetetlenítette el teljesen. Nem valamennyi tárolási hely használatát, illetve az onnan történő forgalmazást tiltotta, a közjogi beavatkozás kizárólag az ideiglenes tárolóhelyek tekintetében jelentett korlátozást.
Az Alkotmánybíróság utalt arra is, hogy
a pandémia alatt folyamatosan, mindenki által ismerten születtek meg azok a kormányzati intézkedések, amelyek a járványhelyzet függvényében korlátozásokat vezettek be. Ezek ismeretében reálisan lehetett számolni azzal, hogy az olyan év végi eseményt, mint a tűzijáték, korlátozni vagy tiltani fogja a jogalkotó, hiszen ez illeszkedett a korlátozó intézkedések sorába.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság tanácsa megállapította, hogy a kifogásolt rendelkezés nem ellentétes az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseivel, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az ügyben további 40 indítványozó fordult az Alkotmánybírósághoz megegyező tartalmú indítvánnyal. Az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (5) bekezdése alapján járt el, melynek értelmében a több érintett által benyújtott, az Alaptörvényben biztosított azonos jog sérelmére és alkotmányos összefüggésre alapított, azonos tárgyú indítvány esetén az Alkotmánybíróság az ügy érdemi vizsgálatát az első befogadást követően elvégezheti.
Az érdemi döntés következményei a többi azonos tárgyú, de még nem befogadott indítványra a döntés érdemétől függően megfelelően alkalmazandóak.
