Az elektronikus hírközlésről szóló törvény túl tágan határozza meg, hogy az adatkérésre külön törvény szerint jogosultak milyen eljárásban, milyen célra és mennyire kiterjedt adatszolgáltatást kérhetnek – állapítja meg az Alkotmánybíróság IV/1365/2016. számú, az Országgyűlés mulasztásában megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapító határozatában.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. § (2), (3) és (10) bekezdése, valamint a 159/A. §-a szerinti szabályozása nem áll összhangban az Alaptörvény VI. cikkében foglalt magánszféra tiszteletben tartásához való jog, valamint a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos elvárásaival.
Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. december 31. napjáig tegyen eleget.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó (perbeli felperes) a perbeli alperessel mobiltelefon előfizetői szerződéses jogviszonyban állt. Az indítványozó kérelemmel fordult az alpereshez, amelyben kérte, hogy személyes adatait adja ki neki, majd törölje, és tájékoztassa őt arról, hogy kinek engedett hozzáférést és mely adatokhoz. Válaszlevelében a szolgáltató tájékoztatta az indítványozót, hogy az adatait a támadott törvényi rendelkezésre hivatkozással nem adhatja ki, illetve azokat nem törölheti. Az indítványozó keresetében kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest a kért adatok kiadására és törlésére.
A bíróság a tárgyalás felfüggesztése mellett kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, a testület azonban a bírói kezdeményezést visszautasította, mivel nem a bíró által támadott rendelkezés akadályozta meg a felperesi kérelem teljesíthetőségét, hanem a törvény más, illetőleg az információszabadságról szóló törvény kapcsolódó rendelkezései. Az indítványozó keresetét a bíróság ezt követően elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés sérti a magánszféra tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés valóban túl tágan határozza meg, hogy az adatkérésre külön törvény szerint jogosultak milyen eljárásban, milyen célra és mennyire kiterjedt adatszolgáltatást kérhetnek.
Az adatok átadására vonatkozó felhatalmazás ebből kifolyólag túlzottan általános, absztrakt, hiányoznak belőle azok a konkrétumok, amelyek az adatkezelést annak céljához tudnák kötni és igazítani.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése megállapította, hogy
a jogalkotó kötelezettsége, hogy a jelenleg hiányzó, megfelelő garanciáknak a szabályozásba történő beépítésével összeegyeztethetővé tegye az adatgyűjtést és -szolgáltatást az alapjog-korlátozás alkotmányos kritériumaival,
ezért felhívta az Országgyűlést, hogy a jogalkotói feladatának tegyen eleget.
