Az Európai Parlametn képviselői jogszabály-kezdeményezési jogkört kértek az EP számára, amely javaslattevők szerint – “megerősítené az uniós demokráciát és helyreállítaná az intézmények közti egyensúlyt”. “Új intézményközi megállapodásra van szükség a jogszabályi gátak felszámolására” szögezi le a javaslat, mely elítéli a közvetett parlamenti jogalkotási jogok akadályozását.

A parlamnti javaslatot tartalmaó jelentés szerint “a Parlament a Szerződések következő felülvizsgálata alkalmával a jogalkotási folyamat reformját kéri és megjegyzi, hogy a Parlament az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény, ezért tagjainak rendelkeznie kell a jogszabály-kezdeményezés jogával.” A képviselők emellett újratárgyalnák a Bizottsággal és Tanáccsal kötött intézményközi megállapodást, annak érdekében, hogy felszámolják a Parlament jelenlegi, intézményi ügyekben alkalmazható kezdeményezési jogának útjában álló akadályokat.

A parlamenti javaslatokat tartalmazó jelentést a képviselők 420 szavazattal, 117 ellenszavazat és 35tartózkodás mellett fogadták el.

“Egyre jelentősebb intézményi egyensúlyhiány”

A képviselők szerint a Tanács és a Bizottság akadályozza, hogy a Parlament gyakorolja a már egyébként is „elégtelen” közvetlen jogalkotási jogát és korlátozott kezdeményezési jogát. “Ez történt például akkor, amikor a Tanács érdemben nem lépett, miután a Parlament a Szerződés 7. cikke értelmében jogállamisági eljárást indított, de legtöbbször a Bizottság sem válaszol érdemben a parlamenti jogszabály-javaslatokra.”

Az intézményi egyensúlyhiányt az is jól illusztrálja a javaslatot tevő képviselők szerint, “hogy még mindig nem sikerült ratifikálni a  választási törvény legutóbbi reformját; hogy a Tanács a Szerződések megsértésével nem hajlandó tárgyalni a Parlament vizsgálati jogáról; hogy az Európai Tanács de facto jogalkotási jogot  gyakorol a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése terén; és hogy továbbra sem érkezett válasz a demokráciát és a jogállamiságot átfogóan védő mechanizmusra vonatkozó parlamenti javaslatra.”

A jelentéstevő szerint

„Az intézményi szerkezet megérett a változásra. Ideje elismerni, hogy lehetséges, kívánatos és az Unió demokratikus elkötelezettségével összhangban álló, hogy a Parlamentet általános és globális jogszabály-kezdeményezési joggal ruházzuk fel. Cselekednünk kell nem utolsó sorban azért is, mert ezt az Európa jövőjéről rendezett konferencia javaslatai is tartalmazzák. A Szerződések felülvizsgálata már pusztán ebből a célból is indokolt” –  mondta Paulo Rangel (EPP, Portugália) jelentéstevő.

Trócsányi László, a vita magyar felszólalója szerint: 

“Abban nem lehet vita, hogy a szuverenitás hordozói a nemzeti parlamentek, nem pedig az Európai Parlament. Ezért tévedés lenne párhuzamba állítani az európai és nemzeti parlamenteket. Ha az EP általános jogalkotás-kezdeményezési jogot kapna, akkor azzal az Európai Bizottság jogosítványait csorbítaná. Másfelől előrevetítené a tagállami érdekek csorbulását. Ezzel az intézményi egyensúly borulna meg, amely szembenáll a jelenleg hatályos szerződések céljával és szellemiségével. 

Végezetül szeretném megkérdezni, hogy mit keres ebben a jelentésben a magyarországi jogállamiság kérdése? Ahogy mi magyarok mondjuk: mit keres a csizma az asztalon? A felesleges ideológiai viták helyett helyesebb lenne a valódi problémákra koncentrálni” – zárta felszólalását a magyar képviselő.

Trócsányi László felszólalása ITT megtekinthető.

Háttér

Uniós szinten a jogszabályok kezdeményezésének joga szinte teljes egészében az Európai Bizottságé. A Tanács és a Parlament közvetett módon tehet javaslatot új jogszabályok megalkotására úgy, hogy jogszabály-javaslatot kérnek a Bizottságtól, amely azonban nem köteles lépni. Az uniós szerződések csak bizonyos konkrét esetekben – például a saját összetételre vonatkozó szabályok, az európai választások és a parlamenti képviselők feladati terén – engedik meg, hogy a Parlament közvetlenül jogszabályalkotást kezdeményezzen.