A Fidesz elnökét – aki 2010 óta tölti be megszakítás nélkül a kormányfői tisztséget – 133 igen szavazattal, 27 nem ellenében választották meg a képviselők. Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett.
Orbán Viktor – akit 1998, 2010, 2014 és 2018 után ötödször választottak kormányfővé – megválasztását követően esküt tett az Országgyűlésben.
Orbán: Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora lesz
“Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, a legfontosabb feladat, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, miközben nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat” – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben, miután a parlament újraválasztotta miniszterelnöknek.
Beszéde elején a miniszterelnök megköszönte a választópolgárok bizalmát. “Engem most itt a képviselők választottak meg, de nem felejtem el, hogy a felhatalmazás a választóktól, a magyar emberektől jön” – fogalmazott.
Kitért rá: a magas választási részvétel az egészséges demokrácia jele. A magyar embereket érdekli a sorsuk, van véleményük a közügyekről, és azt nem is rejtik véka alá – mutatott rá.
Megjegyezte: a magyar demokrácia 32 éves történetében soha egyetlen pártra nem szavaztak annyian, mint a Fidesz-KDNP-ra, és azon lesz, hogy megszolgálja ezt “az egész Európában példa nélküli óriási bizalmat”.
“A konszenzust nem megkeresni kell, hanem meg kell teremteni, és a politikában ehhez erő, képesség és leginkább jó szív, jóindulat és hazaszeretet kell. Akinek ez megvan, megkaphatja az emberek bizalmát, és ez a 2022-es parlamenti választás történelmi leckéje” – mutatott rá.
“Az a miniszterelnök elsőrendű felelőssége, hogy megértse, előre elgondolja, milyen idők várnak ránk, és felkészítse erre a magyarokat. Minden, ami 2020 óta történt és minden, ami napjainkban kibontakozóban van, vagyis az, amiből megérthetjük a 2020 és 2030 közötti évtized természetét, egy irányba mutat: Európa, a nyugati ember és vele Magyarország a veszélyek korába lépett” – jelentette ki az újraválasztott kormányfő.
Kiemelte: “Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz.”
A kormányfő emlékeztetett: az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott. A háború és a válaszként adott európai szankciós politika energiaválságot idézett elő, az energiaválság és az amerikai kamatemelések “együtt elhozták a magas infláció korszakát, és mindez együtt el fogja hozni a recesszió, a gazdasági visszaesés időszakát, amikor a gazdasági teljesítmény csökkenése, stagnálása és csekély emelkedésének évei váltogatják majd egymást Európában” – fejtette ki.
Úgy értékelt: kiújulhatnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet, a gazdag országok felé “tektonikus erővel” felerősödik a migráció, mindennek tetejébe pedig egy elhúzódó és világméretű kiterjedéssel fenyegető, valóságos háború zajlik a keleti szomszédunk földjén.
A liberális Európa programját úgy írta le: “túllép a nyugatot eddig megtartó kereszténységen, a nemzetállamokon és semmit sem ültet a helyükre, és a szabadságot a közösségeiből, családjából és hazájából kimetszett emberben látja, és elfelejtkezik arról, hogy az ember egyedül sohasem lehet szabad, csak magányos.”
Úgy összegzett: egyszerre sújtják az országot gazdasági bajok, háborús veszélyek, Európa belső szellemi gyengesége és Brüsszel politikai tévedései. “Ebben a helyzetben kell kitűzni az útvonalat Magyarországnak, erre az útra kell ráállítani, majd biztos kézzel ezen az úton tartani” – hangsúlyozta.
“Észszerűen, stabilitás, semmi önelégültség, de annál több alázat és mindenek előtt megalkuvást nem ismerő hajlíthatatlan hűség. Mindeközben őszinte kedvesség, józan önérdek, egy derűs önérzetes és bátor Magyarország”
– jelölte ki a feladatot a következő kormánynak.
“A következő kormány különösen számít a történelmi egyházak híveinek közösségeire, amelyek létezése önmagában is nagy érték Magyarországnak. Biztosítani fogjuk az evangélium hirdetéséhez szükséges feltételeket, a szabadságot és az egyházak tiszteletét” – hangsúlyozta.
Elmondta, látják az egyházi iskolák, kórházak, idősotthonok utáni növekvő igényt, ezek segítése a kormány munkájának fontos része lesz.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy látja az újraéledő nemzeti összetartozás lelki és fizikai lenyomatait szerte a Kárpát-medencében. “Ez nemcsak a határon túl élő magyaroknak jó, de erősíti az egyetemes magyarságot és az anyaországot is” – mondta. “A határon túli magyarok számíthatnak ránk, lankadatlanul folytatjuk nemzetegyesítő munkánkat” – jelentette ki.
A miniszterelnök az orosz-ukrán háborúról azt mondta, “annak nem lett volna szabad elkezdődnie”. Szerinte Európának ma semmilyen eszköze nincs a szomszédjában zajló konfliktus kezelésére, ezért erő és eszközök híján a kontinens vezetői meg vannak győződve arról, hogy a szankciók segítségével térdre lehet kényszeríteni Oroszországot. “Ez lehet, hogy papíron lehetséges és számos “papírpolitikus” le is tett elméleti bizonyítékokat” – mondta Orbán Viktor, akinek emlékei szerint nem volt olyan kontinentális zárlat, amely eredményes lett volna, de olyat látott, amelybe az bukott bele, aki kitalálta.
Ismét megerősítette, hogy Magyarország az európai egység érdekében nem akadályozza meg a szankciókat, amíg azok nem lépik át a magyar gazdaság önvédelmének vörös vonalát, vagyis nem veszélyeztetik az ország energiabiztonságát.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy az ő politikai közössége és kormánya “létkérdésnek” tartja, hogy Magyarország a NATO-tagja legyen. Kiemelte, a NATO védelmi szövetség és nem szabad engedni a kísértésnek, hogy tagállamai határain kívül hajtson végre támadó katonai akciókat. “Védelmi szövetségből nem szabad háborús katonai szövetséggé alakulnia, a NATO nem az antant és nem is válhat azzá” – hangoztatta.
Hozzátette: a háború Magyarország szomszédjában még hosszú ideig és “józan ésszel nehezen felfogható mennyiségű” fegyverrel folytatódni fog és állandó biztonsági fenyegetést jelent az országra.
A következő évtized legfontosabb feldatának nevezte Orbán Viktor azt, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, valamint megvédje az ország békéjét és biztonságát.
A békevágy és a jó szándék önmagában kevés, mert ha egy állam hadserege gyenge, katonái nem harcképesek, népe pedig nem akarja megvédeni magát, akkor azt az országot fogják először megtámadni.
A legsürgetőbb feladatnak ezért azt nevezte, hogy megerősítsék, valódi véderőt kifejteni képes hadsereggé alakítsák a honvédséget. “Sárkány ellen sárkányfűre van szükség. A sárkányfüvet Magyar Honvédségnek hívják” – fogalmazott.
Orbán Viktor leszögezte azt is: az orosz-ukrán háborúban Ukrajna a megtámadott és Oroszország a támadó, ezért Magyarország támogatja Ukrajnát, és történelmének legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el.
“Magyarország engedte be létszámarányosan a legtöbb menekülőt, akit kell el is lát, és továbbra is segíteni fogja az ukrán menekülteket”
– hangsúlyozta.
“Magyarország az Európai Unió tagja, és érdeke, hogy a következő évtizedben az is maradjon”
– hangsúlyozta a kormányfő. Ugyanakkor rögzítette azt is: “Magyarország nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat.”
“Továbbra sem adjuk fel a határok védelmét, nem bontjuk le a kerítést és nem engedünk be migránsokat, megvédjük a családjainkat, a genderaktivistákat nem engedjük be az iskoláinkba, nálunk az apa férfi, az anya nő, gyerekeinket pedig hagyják békén. Kitartunk Magyarország békéje és biztonsága mellett, és nem fogadunk el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat” – jelentette ki a miniszterelnök.
Úgy értékelt: “Brüsszel ma a tagállamok, így Magyarország szuverenitásának visszaszorítására törekszik és a nemzetek Európája helyett egy új európai birodalmat, az Európai Egyesült Államokat igyekszik felépíteni. Emellett a kulturális távolság, már-már elidegenedés egyre nő Európa nyugati fele és Magyarország között. Szerinte ez azért van így, mert míg Magyarország hisz Európa keresztény civilizációs alapjaiban, a nemzetállamokban, Brüsszelben ezt már feladták.”
“Nekünk fontos, hogy rajtunk legyen “a Jóisten áldása”, hogy legyen hazánk, amit szerethetünk, és amire büszkék lehetünk, hogy fenntartsuk az ezeréves magyar élet folyamatosságát, a létezés magyar minőségét a Kárpát-medencében, nekünk fontos, hogy úgy halhassunk meg, hogy tudjuk, gyerekeinknek és unokáinknak van hazája, van mit folytatniuk és megőrizniük”
– mondta.
“Mit keresünk az Európai Unióban?” – tette fel a kérdést a kormányfő, amelyre azt felelte: “Az álmainkat, a szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját, a szellem csúcsait ostromló Európát.”
“Nem azért vagyunk tagok, mert az unió olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne, mert egy ilyen Európa adja a legtöbb esélyt egy független és szabad Magyarország számára” – hangsúlyozta.
Megerősítette, hogy a következő évtizedben Magyarországot az unióban látják, amint elszántan harcol a jogiért és szövetségeseket keres az unió megújításához. Azt is, hogy a háborús kihívásokkal a NATO- és uniós tag Magyarország néz szembe, de ez nem válasz az évtized kihívásira, azt ugyanis csak egy nemzeti alapon álló sikeres gazdaságpolitika teremtheti meg.
Az eredményekről szólva a nagy előretörés évtizedének nevezte a 2010 és 2020 közötti időszakot. Sorolta azokat a gazdasági eredményeket, amelyekben az ország dobogós volt az unióban, a többi között a munkahelyek számának növelésében, a beruházások vagy a minimálbér növelésében vagy az adócsökkentésben. Rámutatott arra is, hogy fejlettségben Görögországot és Portugáliát is megelőzzük.
Szólt a nehézségekről is, a gazdasági válságról, a migrációról, a világjárványról. De beszámolt arról is, hogy a járvány enyhülésével éles verseny alakult ki az országok között, hol nyissanak újra a bezárt gyárak. “Magyarország ebben a versenyben a győztesek közé került” – hangoztatta. Ez szerinte esélyt ad arra is, hogy az előttünk álló európai válságban ne csökkenjen, hanem nőjön az ország gazdasága.
Arra is kitért, hogy az orosz-ukrán háború okán több stratégiai döntés is felértékelődött, a többi közt a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztéséé, amely pótolhatja a lerombolt ukrajnai szállítási útvonalakat, vagy a déli gázvezetéké, amely az Ukrajnán át haladó gázvezetékeket helyettesítheti.
“Bekövetkezhet az energiaellátás válságkorszaka is – hangsúlyozta -, amelyben azok lesznek biztonságban, akik maguk állítják elő energiaszükségletük fedezetét. Ezt teszik majd lehetővé az új paksi blokkok és a napenergia-beruházások”, amelyeket a miniszterelnök nemzetbiztonsági szempontból kulcsfontosságúnak nevezett.
Az ország termékeinek háromnegyedét Európába adja el, de a legmodernebb beruházások a Távol-Keletről érkeznek. “Ez a két lábon állás teszi válságállóvá a magyar gazdaságot – folytatta -, ahogy felkészültünk az autóipar forradalmi megújulására is, és hamarosan jelentős akkumulátor-exportőrökké válik az ország, de Magyarország élelmiszerből is kétszer annyit állít elő, mint a szükséglete” – sorolta.
Azt mondta: “Az előttünk álló évtizedben az alacsony adók, a fizikai biztonság, a fejlett közúti és vasúti útvonalak, valamint a politikai stabilitás lesznek a fő érvek a beruházásokért folytatott versenyben, amelyekben az ország jól áll – emelte ki -, így a gazdasági stratégia továbbra is a beruházások magas szintjére épít.”
Kijelentette: Nehéz körülmények közepette is vállalja, hogy “Magyarország előre fog menni és nem hátra”.
A kormányfő hangsúlyozta: “A most megalakítandó kormány vállalása az, hogy a kibontakozó európai válság idején is megőrzi a legfontosabb eredményeket, és nem adja fel a fontos célokat.”
“Megvédjük a teljes foglalkoztatottságot, megvédjük a családtámogatásokat, vállalom, hogy megvédjük a nyugdíjak értékét, a rezsicsökkentést is”– hangsúlyozta.
Orbán Viktor a mai fiatal nemzedéket a legnagyobb értéknek és erőforrásnak nevezte. Hangsúlyozta:
“Az országban mindenütt a hazájukat szerető, a világot értő, nyelveket beszélő, a legmodernebb technikákat használó fiatalokat látni, Magyarország előtt ezért áll fényes jövő.”
A kormányfő beszédében kitért arra is, hogy “a Kárpát-medencét az itt élő népekkel és országokkal együttműködve a világ legjobb helyévé kell változtatni. Ez közös érdeke a szlovákoknak, ukránoknak, románoknak, szerbeknek, horvátoknak, szlovénoknak és magyaroknak” – mondta.
Biztosította a szomszédos országokat, hogy számíthatnak a magyarokra, rendületlenül hiszünk a kárpát-medencei népek közös jövőjében.
Orbán Viktor arról is beszélt: Magyarországra ma nem a népessége, hadserege vagy gazdasági ereje miatt irányul szokatlan mértékben a nyugati közvélemény figyelme, hanem azért, mert Lengyelország mellett Magyarország vált “a nyugati világ utolsó keresztény, konzervatív bástyájává”.
“Mást gondolunk a világról és a jövőről, mint a “liberális, globalista fősodor”, és másként építjük az országunkat, mint ahogy ők teszik a sajátjukkal. Akár meg is férhetnénk egymás mellett, de Brüsszel ma kizárólagosságra törekszik” – értékelt a kormányfő, úgy fogalmazva: azt mondják, a politikát, az országvezetést, sőt Európát is csak egy módon lehet elképzelni és művelni, “aki nem lép egyszerre, vizsgálatot kap estére”. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország ez ellen lázad.
“Reményt akarunk adni másoknak is, hogy a keresztény életfelfogás, a hazaszeretet, a nemzeti politika nem a múlt, hanem a jövő”
– mondta. “Harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövőnk, ma azt gondjuk, mi vagyunk Európa jövője” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
