A 2014. március 15. napján hatályban lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a magyar kártérítési felelősség rendszerét alapjaiban megváltoztatta, ugyanis a kártérítési felelősség korábbi egységes szerkezetét megbontva, szétválasztotta a két felelősségi rendszert: a szerződésen kívül okozott károkért, és szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséget. A szétválasztás egyik döntő pontja a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség objektív jogalapra helyezésével, a kimentés megszigorítása volt.
Jelen tanulmány a kontraktuális felelősségi terület általános kimentési rendszerét mutatja be. Ennek során mindenekelőtt röviden betekintést nyújt a magyar kártérítési felelősség korábbi és hatályos szabályozásába, valamint a két felelősségi rendszer szétválasztásának indokaira. Ezt követően a tanulmány témáját adó szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait ismerteti a Szerző, azon belül is elsőként a felelősség megállapításának tényállási elemeit, hiszen a felelősség megállapítása nélkül a felelősség alóli mentesülésre sem kerülhet sor. Végül rátér a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános kimentési rendszerére, melynek keretében a mentesülési feltételeket ismerteti a rendelkezésre álló bírósági gyakorlaton keresztül.
A Szerző bírósági titkár. A tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Továbbképző Intézete kártérítési jogi szakjogász képzése keretében a 2020/2021. tanév II. félévében benyújtott szakdolgozat részét képezi.
