A tavaly elfogadott, nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény („Adatvagyon Törvény”) fontos lépés a közszféra által kezelt személyes- és közadatok másodlagos felhasználására irányuló szabályozásban.
A „nemzeti adatvagyon” fogalmát a vonatkozó jogszabályok korábban nem definiálták – az Adatvagyon Törvény által bevezetett új fogalom szerint a „nemzeti adatvagyon” a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége.
Az adatelemzés a korszerű digitális államkormányzás és gazdaság megvalósítása érdekében szükséges, és ez elsősorban a mesterséges intelligencián és adatelemzésen alapuló technológiák elterjedésével történhet meg.
Az alábbiakban összefoglaljuk a nemzeti adatvagyonra vonatkozó hatályos szabályozás legfontosabb elemeit.
I. Az adatvagyon törvény legfontosabb rendelkezései
Az Adatvagyon Törvényről általánosságban
Az Adatvagyon Törvény a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű, személyes, illetve közérdekből nyilvános adatoknak (nemzeti adatvagyon) újfajta felhasználását teszi lehetővé. Az Adatvagyon Törvény célja a nemzeti adatvagyon hasznosításának ösztönzése, elősegítése, az ezt támogató szervezetrendszer (a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség – „NAVÜ”, és a Nemzeti Adatvagyon Tanács) létrehozása és főbb feladatainak megállapítása.
Az Adatvagyon Törvény a NAVÜ-t olyan jogkörökkel ruházza fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a különböző közfeladatot ellátó szerveknél fellelhető adatokat összekapcsolni és elemezni lehessen. Ennek segítségével saját értékkel bíró, korábban nem létező adatkészletek keletkezhetnek.
Ebben a folyamatban a NAVÜ közvetítő szerepet játszik:
- az adatokat eredetileg kezelő közfeladatot ellátó, a személyes adatot tartalmazó nyilvántartást vezető szervek („Együttműködő Szerv”),
- az adatok elemzéséhez szükséges anonimizálást végző ún. „Kulcsszolgáltató”, és
- az így létrehozott adathalmaz végfelhasználói között.
Végfelhasználó lehet a Kormány, más központi kormányzati szervek és piaci szereplők is.
Az Adatvagyon Törvény célja továbbá a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelme. Ilyen eszköz például, hogy a nemzeti adatvagyon részét képező adatállomány tekintetében törvény az adatfeldolgozással megbízható személyek és szervezetek körét korlátozhatja, vagy az adatfeldolgozásnak az adatkezelőtől különböző személy vagy szervezet általi ellátását kizárhatja.
Az adatvagyon kezelésével kapcsolatos szervezetrendszer
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség
A NAVÜ a nemzeti adatvagyon hasznosításával kapcsolatos állami feladatokat látja el. Az általa végzett adatelemzés alapján olyan adatkészleteket állít elő, amelyek korábban nem léteztek, és semmilyen adatkezelő részére sem álltak rendelkezésre.
Fontosabb feladatai:
1. A Közadat Törvény végrehajtásának elősegítése és támogatása.
Ehhez kapcsolódóan:
Elkészíti a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény („Közadat Törvény”) szerint újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható, közadatokat tartalmazó nyilvántartások és adatbázisok jegyzékét, és gondoskodik azok változásának folyamatos nyomon követéséről, az alábbiak szerint:
- A nemzeti közadatportál üzemeltetése – a gyakorlatban ez a Közadat Törvény szerinti, közadatok újrahasznosításának elősegítése és támogatása érdekében nyílt hálózaton működő webes felület kialakítása és működtetése. A felületen a NAVÜ közzéteheti a közadatok újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátása menetének leírását, a felszámítható díj képzésének elveit (ehhez tartozó ajánlásokat és módszereket), a vonatkozó újrahasznosítási megállapodás tartalmával kapcsolatos elveket, irányadó módszereket és ajánlásokat, és egyéb hasznos információkat. A NAVÜ ezen a weboldalon keresztül gondoskodik a közfeladatot ellátó szervek és a Közadat Törvény szerinti adatigénylők (bármely természetes személy, jogi személy vagy egyéni cég, amely közadat vagy kulturális közadat újrahasznosítása céljából kérelmet terjeszt elő) tájékoztatásáról az őket illető jogok és kötelezettségek tekintetében.
- A nemzeti közadatkataszter létrehozása és gondozása – a gyakorlatban ez a Közadat Törvény szerinti újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható, közadatokat tartalmazó nyilvántartások és adatbázisok jegyzéke. A közadatkataszter magában foglalja a nyilvántartások és adatbázisok elnevezését, vagy más, a beazonosítást szolgáló információ megjelölését, a létüket előíró vagy lehetővé tevő jogszabály megjelölését, a bennük megtalálható adatok / adatkörök leírását, a technikai jellemzőikre, a tárolt adatok formátumára és más leíró adatokra vonatkozó információkat, az adatkezelő közfeladatot ellátó szerv megjelölését, elérhetőségét, kapcsolattartójának adatait, elérhetőségét, illetve egyéb releváns információkat.
A közfeladatot ellátó szerv vagy az adatigénylő erre vonatkozó megkeresése esetén közreműködik a közadatoknak a Közadat Törvény szerinti újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátásának megvalósításában, ideértve különösen a kérelem előkészítésében, a díj megállapításában, az újrahasznosítási megállapodás előkészítésében és a rendelkezésre bocsátás módjának meghatározásában.
2. A Kormány által kijelölt Kulcsszolgáltató, és az adatbázisok kezeléséért felelős szerv közreműködésével (a Kulcsszolgáltató által biztosított eszközökkel) anonimizált adatbázisok feldolgozása, elemzése.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a NAVÜ végzi el azt az adatelemzést, amelynek segítségével az Együttműködő Szerv által kezelt adatokból új adatkészletek keletkeznek. Az Adatvagyon Törvény alkalmazásában „anonimizálás”: a személyes adatok olyan anonim adatokká történő átalakításának folyamata, amelynek következtében az érintett többé nem azonosítható. Az anonimizálást úgy kell elvégezni, hogy annak eredményeképpen a természetes személy lakcímére vonatkozó adat járásnál (Budapesten kerületnél) pontosabban ne legyen megállapítható.
3. Tájékoztatási szolgáltatás nyújtása. Ez lehet:
- Általános kormányzati tájékoztató szolgáltatás. Magyarország környezeti, társadalmi, valamint gazdasági biztonsága, a Magyarország területén lakók élete, testi épsége, valamint vagyona megóvása céljából a NAVÜ által a Kormány, valamint a Kormány tagja részére nyújtott tájékoztatás, ha NAVÜ adatelemzéshez kapcsolódó tevékenysége során e körbe tartozó kockázatot észlel.
- Kormányzati tájékoztatási szolgáltatás. Az adatközpontú kormányzati döntés elősegítése céljából, a központi kormányzati igazgatási szerv igénylése („állami adatigénylés”) alapján a NAVÜ által elemzett adatokból származtatott információk nyújtása.
- Piaci tájékoztatási szolgáltatás. A nem állami adatigénylés alapján, a NAVÜ által elemzett adatokból származtatott információk értékesítése.
A Nemzeti Adatvagyon Tanács
A Nemzeti Adatvagyon Tanács egy háromtagú kormánybizottság. Két feladatot lát el: a piaci igény esetén jóváhagyási jogköre van, és a NAVÜ javaslata alapján dönt az igény teljesítéséről, valamint a NAVÜ felé működésének alapelveinek meghatározásával képviseli a Kormány politikáját.
A Nemzeti Adatvagyon Tanács tagjai (i) az e-közigazgatásért felelős miniszter (belügyminiszter), (ii) az informatikáért felelős miniszter (innovációért és technológiáért felelős miniszter), és (iii) az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter (a miniszterelnök kabinetfőnöke). A Nemzeti Adatvagyon Tanács munkájában tanácskozási joggal részt vehet a NAVÜ vezetője, illetve eseti meghívottként más személy is.
A Nemzeti Adatvagyon Tanács célja – többek között – a mesterséges intelligencián alapuló adatelemzési technológiák alkalmazásának ösztönzése, az állam nemzeti adatvagyon hasznosításához kapcsolódó, mesterséges intelligencián alapuló adatelemző képességének megteremtése. A Nemzeti Adatvagyon Tanács a kormány részére évente jelentést készít. A jelentés többek között tartalmazza a nemzeti adatvagyon-gazdálkodással összefüggő, adatelemzésen alapuló, hatékony kormányzás és gazdaság megvalósításával összefüggő fejlesztési irányok rövid (legfeljebb 1 éves), közép- (legfeljebb 3 éves) és hosszú (3 évnél hosszabb) távú meghatározására vonatkozó javaslattételt. Ide tartoznak a nemzeti adatvagyon-gazdálkodással, adatgazdasággal összefüggő és a nemzeti adatvagyon hasznosításához kapcsolódó, mesterséges intelligencián alapuló adatelemzési technológiák fejlesztésének kérdései is.
További részletes szabályokat a Kormánynak a Nemzeti Adatvagyon Tanácsról szóló 1782/2021. (XI. 5.) Korm. határozata tartalmaz.
A Kulcsszolgáltató
A Kulcsszolgáltató feladata olyan informatikai eszköz biztosítása, melynek segítségével az Együttműködő Szerv által kezelt, annak nyilvántartásban található személyes adatokat anonimizálja a NAVÜ általi adatelemzés céljából. A Kulcsszolgáltató a DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság.
A NAVÜ tájékoztatási szolgáltatásaira vonatkozó specifikus szabályok
A tájékoztatási szolgáltatás az igény megérkezésével kezdődik, amelyet a NAVÜ megvizsgál. A tájékoztatási szolgáltatásra irányuló igényt piaci igény esetén bárki, kormányzati igény esetén a központi kormányzati igazgatási szervek, általános kormányzati tájékoztató szolgáltatás esetén pedig a kormány vagy miniszterek nyújthatják be. A NAVÜ megtagadja az igény teljesítését, ha az igény nem anonimizálható személyes adatok körét érinti, a Közadat Törvény szerint az adat nem adható ki vagy nemzetbiztonsági érdeket sértene a kiadás. Ha ilyen okot nem észlel az NAVÜ, meghatározza, hogy melyik nyilvántartás elérése szükséges az igény teljesítéséhez. Ezután megkeresi az adott nyilvántartást vezető szervet, amely egyébként maga is megtagadhatja az igény teljesítését, a fentiekkel azonos okokból.
Ha szükséges, mert az igény személyes adatokat is érint, a NAVÜ az anonimizálást végző Kulcsszolgáltatót is megkeresi, és összeköti az Együttműködő Szervvel, hogy az anonimizálás megtörténhessen. Az anonimizálásra a kulcsszolgáltató közreműködésével az Együttműködő Szerv köteles, mielőtt megküldené az adatokat a NAVÜ-nek. A Kulcsszolgáltató ehhez az informatikai hátteret biztosítja, vagyis a kulcsot, amely segítségével visszafordíthatatlanul módosíthatóak az adatok. A folyamat során adatkezelőnek végig az Együttműködő Szerv minősül, a személyes adatokat csak ő ismerheti. Az Együttműködő Szerv kizárólag abban az esetben bocsáthatja az adatokat a NAVÜ rendelkezésére, ha a megjelölt adatkör tekintetében legalább száz fő adatai anonimizálhatóak.
Ha piaci igényről van szó, a kezdeti vizsgálat keretében a NAVÜ meghatározza, milyen feltételekkel javasolja az igény teljesítését és milyen áron, és ezt a tervezetet megküldi a Nemzeti Adatvagyon Tanács részére, akik döntést hoznak a teljesítés jóváhagyásáról. Ha határidőn belül nem értesítik a döntésről a NAVÜ-t, a jóváhagyás megadottnak tekinthető. A Nemzeti Adatvagyon Tanács egyes jól meghatározható piaci-igény típusok esetén előzetes döntési álláspontot is adhat az NAVÜ-nek – ekkor nem kell megküldeni a tervezetet.
Ezután a NAVÜ megállapodást köt az Együttműködő Szervvel az adatátadás feltételeiről. Az adatátadás után a NAVÜ elvégzi az adatelemzést, és ennek eredményét megküldi az adatigénylő részére.
Piaci igény esetén a NAVÜ az igénylővel is köt egy megállapodást az átadást megelőzően, amire a kutatási szerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
- a piaci igény teljesítését kérő a piaci igényben rögzítetteken túl további utasítást nem adhat, és
- a NAVÜ a piaci igény teljesítését kérő hozzájárulása nélkül is igénybe vehet közreműködőt.
2. A nemzeti adatvagyon hasznosításával összefüggő egyes részletszabályokról szóló 607/2021. (xi. 5.) Korm. Rendelet
A Kormányrendelet eljárási és más részletszabályokat, határidőket tartalmaz. Fontos belőle kiemelni a mesterséges intelligencián alapuló adatelemzési kapacitások igénybevételére vonatkozó szabályokat. Költségvetési szervek, valamint az állami gazdasági társaságok – ha ilyen technológiával rendelkeznek – kötelesek mesterséges intelligencián alapuló adatelemzési szabad kapacitásainak az Adatvagyon Törvény szerinti adatelemzési célokra történő rendelkezésre bocsátása tekintetében a NAVÜ-vel együttműködni. Az együttműködés szabályait megállapodásban kell rögzíteni.
