A Kúria törvényben foglalt követelményeken túlmenően további feltételeket állapított meg jogértelmezéssel, ezzel pedig jogalkotást végzett, amire nem jogosult – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/647/2022. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria választási ügyben hozott támadott végzését.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó (egy országgyűlési választókerület egyéni képviselőjelöltje) kifogást nyújtott be a Hajdú-Bihar Megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottsághoz (OEVB) egy város havi megjelenésű közszolgálati lapjának 2022. február havi számában megjelent, őt rossz színben feltüntető cikke miatt. Előadta, hogy a kifogásolt cikk megsértette a választási eljárásról szóló törvényben foglalt, a választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelvet, továbbá az esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is.
A kifogásnak az OEVB részben helyt adott, megállapította a választási eljárásról szóló törvényben foglalt egyes alapelvek megsértését, valamint kötelezte az önkormányzati lap szerkesztőségét, hogy a határozat rendelkező részét a legközelebbi számban közzétegye. Az NVB az OEVB határozatát helybenhagyta. A lapkiadó az NVB határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte.
A Kúria döntésével az NVB és az OEVB határozatait megváltoztatta, és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A döntés indokolása szerint a kifogás elkésett, tekintettel arra, hogy a jogalkotó a választási eljárásról szóló törvényben egyértelműen rendezte, hogy nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetése időpontjának a sajtótermék megjelenésének napját kell tekinteni.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a megjelenés napját a Kúria által kialakított gyakorlat azonosítja a sajtótermék terjesztésének megkezdésével, ez a megszorító értelmezés azonban az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály hatályos szövegéből nem olvasható ki, és ennek megfelelően a jogalkotó akaratából sem következik. Az Alkotmánybíróság szerint a törvény vonatkozó rendelkezéséből nem következik az, hogy a kézbesítés megkezdését kellene a megjelenés időpontjának tekinteni, és nem a zárt terjesztés befejezését, különös tekintettel arra is, hogy ez akár egy több napig elhúzódó periódus is lehet. Az Alkotmánybíróság szerint tehát
a Kúria a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeken túlmenően további feltételeket állapított meg jogértelmezéssel, ezzel pedig jogalkotást végzett, amire nem jogosult.
Az adott tényállás mellett a Kúria törvényértelmezése nem volt tekintettel a hatékony jogorvoslathoz való alapjog érvényesíthetőségének a szempontjára a kifogást tevő részéről,
a Kúria úgy hárította az elkésettség jogkövetkezményét az indítványozóra, hogy nem vette figyelembe, hogy a jogorvoslati határidő kezdő napjának meghatározása egyes sajtótermékek esetén eltérő lehet.
Az Alkotmánybíróság tanácsa tehát megállapította, hogy a Kúria támadott végzése megsértette az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát, ezért a döntést megsemmisítette.
