Az uniós költségvetés védelmére hivatkozva az Európai Unió Bíróságának teljes ülése elutasította a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket.
“E mechanizmus megfelelő jogalappal lett elfogadva, összeegyeztethető az EUSZ 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvé” – ismertette döntését az Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.
A döntés indoklásában az uniós bíróság közölte: elutasítja a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket.
Magyarország és Lengyelország 2020. március közepén nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben. Kereseteiket az EU-Szerződésben és az EUM-Szerződésben foglalt megfelelő jogalap hiányára, a 7. cikk szerinti eljárás megkerülésére, az uniós hatáskörök túllépésére, és a jogbiztonság elvének megsértésére alapították. Érvelésük alátámasztására Magyarország és Lengyelország a Tanács Jogi Szolgálatának a rendeletre irányuló eredeti javaslatra vonatkozó bizalmas véleményére utalt, amelyet a Bíróság – a Tanács kifogásai ellenére – a jogalkotási eljárás átláthatóságához fűződő nyomós közérdek alapján megengedett.
A bíróság kimondta, a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van rá, mert valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése, vagy ennek kockázata komolyan fennáll, illetve az, ha ez kellően és közvetlenül érinti az uniós költségvetést. A rendelet alapján hozható intézkedések kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függhetnek össze.
A rendelet tehát az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből eredő védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul.
Az uniós bíróság megállapította, hogy a rendelettel bevezetett eljárás nem kerüli meg az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárást, és tiszteletben tartja az Unióra ruházott hatáskörök korlátait. A 7. cikk szerinti eljárás célja, hogy lehetővé tegye a Tanács számára az Unió alapjául szolgáló, az uniós identitást meghatározó közös értékek súlyos és tartós megsértésének szankcionálását, különösen annak érdekében, hogy az érintett tagállamot felszólítsa ezen értékek megsértésének megszüntetésére.
A szerződések 7. cikke szerinti eljárás és a rendelettel bevezetett eljárás célja eltérő és a tárgyuk is egyértelműen különböző
– szögezte le.
A jogállamiság fogalmának Magyarország és Lengyelország által vitatott értelmezésével kapcsolatban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek tartalmát és a belőlük eredő követelményeket.
A Bíróság továbbá pontosítja, hogy a rendelet az abban előírt védelmi intézkedések elfogadásához megköveteli, hogy tényleges kapcsolat álljon fenn a jogállamiság elveinek megsértése és az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás vagy az Unió pénzügyi érdekeinek érintettsége, illetve annak komoly kockázata között, és hogy a jogállamisági elvek megsértésének tagállami hatóságnak betudható olyan helyzetet vagy magatartást kell érintenie, amely az uniós költségvetés megfelelő végrehajtása szempontjából releváns. A Bíróság rámutat, hogy a „komoly kockázat” fogalmát az uniós pénzügyi szabályozás határozza meg, és hangsúlyozza, hogy a védelmi intézkedéseknek szigorúan arányosaknak kell lenniük a jogállamisági elvek megállapított megsértésének az uniós költségvetésre gyakorolt hatásával. A Bíróság szerint ezek az intézkedések csak az uniós költségvetés egészének védelmére irányuló cél elérésére tekintettel szigorúan szükséges mértékben célozhatnak a jogállamisági elvek megsértése által nem érintett uniós fellépéseket és programokat.
Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint
az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik.
Ez azt jelenti, hogy
a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.
Varga Judit: Politikai döntést hozott az unió bírósága a magyar gyermekvédelmi törvény miatt
Varga Judit igazságügyi miniszter Budapesten, a Kormányinfón úgy fogalmazott: “Az Európai Unió Bírósága ma egy politikai döntést hozott a magyar gyermekvédelmi törvény miatt”. A gyermekvédelmi törvény a probléma, nem a jogállamiság – jelentette ki.
Hozzátette: a döntés nem érte a kormányt meglepetésként, mivel a bíróság elnöke korábban már utalt arra, milyen tartalmú ítéletre számíthat Magyarország. Szerinte a gyermekvédelmi vitában az uniós bíróság is politikai szereplővé lépett elő.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy nagy, nyílt nemzetközi vita folyik a jogszabályról, és a magyar kormány úgy döntött, ezt a kérdést elviszi egészen a népszavazásig, hogy döntsenek a magyar emberek. “A magyar emberek döntését még Brüsszelnek, a brüsszeli bürokráciának is tiszteletben kell tartania, el kell majd fogadnia” – fogalmazott.
Varga Judit elmondta, hogy hosszú ideje folytatnak különböző egyeztetéseket, vitákat Brüsszellel számtalan témában. Ez azonban “egy nagyon erős téma”, ez az újdonság, ami miatt most ez a hihetetlen támadás zajlik az ország ellen – vélekedett.
Mint mondta, külön levelet kaptak Brüsszeltől, hogy Magyarország változtassa meg az egyébként nemzeti hatáskörbe tartozó család- és gyermekvédelmi törvényeket. Jelezte, kötelezettségszegési eljárás is zajlik Magyarország ellen.
Varga Judit felidézte, hogy négy éve is hasonló helyzet volt a migrációval kapcsolatban, akkor is népszavazás, majd országgyűlési választás zárta le végleg a vitát, és most így lesz.
Négy évvel ezelőtt, a migrációs vita idején is hatalmas nemzetközi támadás érte az országot – folytatta -, de a magyar megoldás bizonyult hosszú távon a jó megoldásnak, amelyet ma már sokan követnek.
Elmondta, úgy gondolják, hogy a gyermekeket meg kell védeni mindenféle szexuális propagandától, a magyar emberek döntését pedig tiszteletben kell tartani.
Alapjogokért Központ: Az Európai Unió Bírósága is beszállt a kampányba
Az Európai Unió Bírósága beszállt ítéletével a magyar országgyűlési választás kampányába – kommentálta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerdán azt a bírósági döntést.
Kovács István rámutatott: soha nem hirdetett még ítéletet nyilvánosan a bíróság, ez egy olyan jel, ami azt mutatja, mennyire felfokozott volt a politikai érdeklődés.
Hangsúlyozta: a magyar és lengyel intézkedések, amelyek egyértelműen tagállami hatáskörbe tartozók, kötelezettségszegési eljárások tárgyát képezik, az Európai Bizottság hónapok óta jogszerűtlenül tartja vissza a felzárkóztatási alapból a Magyarországnak járó pénzt.
Azt mondta: az ítéletből nem következik, hogy Magyarországnak pénzügyi hátrányt kellene elszenvednie, az mindössze arról szól, hogy jogszerű a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet.
Kovács István úgy fogalmazott: “Olyan eljárást legalizál a mostani ítélet, amely mindenfajta jogalapot nélkülöz, ugyanakkor jogorvoslat nincs ellene.” Hozzátette, azt az eljárást, amelyet a rendelet bevezet, még soha nem alkalmazták a gyakorlatban, és kérdésesnek nevezte, hogy lehet-e alkalmazni.
Az unió intézményi viszonyaival összefüggésben kérdésként vetette fel, hogy a bíróság felülírhatja-e az unió legfőbb szervének, az Európai Tanácsnak a döntését, amely 2020-ban az Európai Bizottságnak a tagállamok bevonásával történő iránymutatások kidolgozását írta elő a jogállamiság eszközének alkalmazhatóságával összefüggésben.
