Csaknem 460 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki tavaly lejárt tartozások miatt Magyarországon, 20 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A kérelmek száma azonban még elmaradt a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szinttől. A fizetési meghagyások kibocsátásának túlnyomó többségét a követeléskezelők és a közszolgáltatást nyújtó társaságok, például tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók kezdeményezték. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hangsúlyozza, aki nem ért egyet a fizetési meghagyással, időben mondjon ellent, különben a tartozás miatt végrehajtás indulhat vele szemben. Tavaly csökkent azok aránya, akik vitatták a követelést.
A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt pénztartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy károkozás esetén nyújt egyszerű igényérvényesítési lehetőséget. Ezzel az eljárással – szemben egy peres eljárással – már néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak.
Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, legyen szó magánszemélyről, cégről, vagy akár társasházról. Hárommillió forintot meg nem haladó követelések esetén nem is lehet közvetlenül peres eljárást indítani, hanem ezzel az eljárással lehet behajtani a követeléseket, míg 3 és 30 millió forint között bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is választható. Az egyszerűbb eljárás vonzerejét jól mutatja, hogy
tavaly 6240 olyan 3 millió forintot meghaladó tartozás ügyében indítottak fizetési meghagyásos eljárást, amelyben a bírósági pereskedést is választhatták volna.
2020-ban a járvány hatására több mint 100 ezerrel csökkent a kibocsátott fizetési meghagyások száma az előző évhez képest. Tavaly már 20 ezerrel több, pontosan 459 833 eljárás indult. Kismértékben csökkent viszont az ellentmondások száma: míg 2020-ban a követelések 6 százalékát vitatták a kötelezettek, tavaly 5,5 százalékát. Ezekben az esetekben a fizetési meghagyásos eljárás jogosultja dönthetett arról, hogy lemond a követeléséről vagy bíróságon, peres eljárásként folytatódik az eljárás.
Az előző évekhez hasonlóan 2021 sem hozott változást abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárások döntő többségét különböző cégek és szervezetek, például követeléskezelők, közműcégek és mobilszoláltatók kezdeményezték, túlnyomórészt (99 százalékban) elektronikus úton. A követelt tartozások 95 százaléka tavaly is 10 ezer és 3 millió forint között mozgott.
Nem változott az évek óta megszokott trend, hogy az eljárások több mint háromnegyede három munkanap alatt lezárul, vagyis a közjegyző a kérelem beérkezése után három munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Csak mintegy két százalékuk nyúlik ennél tovább, jellemzően azért, mert a hiányos kérelmek miatt hiánypótlásra van szükség, vagy mert papíralapon zajlik az eljárás.
A fizetési meghagyások több mint 90 százaléka emelkedett jogerőre, ezekben az esetekben a címzett nem vitatta a követelést, így az végrehajthatóvá vált. Az elrendelt végrehajtások száma több mint 8 százalékkal nőtt tavaly, összesen 370 ezer végrehajtás indult fizetési meghagyás alapján.
Ha fizetési meghagyás érkezik, át kell venni
„Ha fizetési meghagyást hoz a postás, mindenképp vegyük át a levelet, a legrosszabb megoldás az, ha nem foglalkozunk vele. Ha ugyanis másodszorra sem vesszük át a küldeményt, a fizetési meghagyást 5 munkanapon belül kézbesítettnek tekintik. Amennyiben nem értünk egyet a követeléssel, például, mert rossz összeg szerepel benne, vagy időközben már rendeztük a tartozást, ellent kell mondanunk az eljáró közjegyzőnél”
– mondja Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
Ellentmondani szóban bármelyik közjegyzőnél, postai úton pedig annál a közjegyzőnél lehet, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. A jogi személyek és az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre köteles személyek viszont kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat. Erre azonban csak a fizetési meghagyás kézhezvétele után 15 napig van lehetőség, utána a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a tartozás végrehajthatóvá válik.
Ha a fizetési meghagyás címzettje a határidőn belül nem vitatja a követelést, úgy kell tekinteni, hogy elismerte a tartozást. Amennyiben nem ért egyet a követeléssel, és időben eljuttatja az ellentmondást a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnek, az eljárás perré alakul, és bíróságon folytatódik.
„Ellentmondani azonban csak akkor érdemes, ha alaptalan vagy túlzott a követelés, a tényleges adósságot ugyanis előbb-utóbb biztosan rendeznünk kell. Emellett a bírósági eljárás költségeit és a késedelmi kamatokat is ki kell fizetnünk, ha elveszítjük a pert. Ha a követelés jogos, de nem tudjuk rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes a közjegyzőtől fizetésre halasztást vagy részletfizetést kérnünk”
– teszi hozzá a MOKK elnöke.
