A Kúria a népszavazási kérdés alapján megalkotandó jogszabály alaptörvény-konformitását annak ellenére zárta ki, hogy arra a kérdésből kényszerítően következtetni lehetne – mondta ki az Alkotmánybíróság IV/3991/2021. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria népszavazás tárgyában hozott végzését.
Az Alkotmánybíróság eljárásának alapjául szolgált, hogy a Kormány országos népszavazást kezdeményezett, melynek nyomán a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette az alábbi népszavazásra javasolt kérdést: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” A határozattal szemben hat kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, melyben kérték, hogy a Kúria tagadja meg a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését.
A Kúria megállapította, hogy a kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmei alaposak, és a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadta. Indokolása szerint egy jövőbeni népszavazáson mind az „igen”, mind a „nem” szavazatok többsége is olyan alapjogi kollíziót eredményezne, amelyet csak az Alaptörvény módosításával lehetne feloldani, ezért a népszavazási kérdés kizárt tárgykört érint.
Az indítványozó Kormány álláspontja szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a Kúria a népszavazásra javasolt kérdés szövegétől eltérve, annak tartalmát önkényesen kibővítve contra legem jogértelmezést folytatott.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a javasolt kérdéssel kapcsolatos jövőbeli népszavazáson a „nem” szavazatok többsége önmagában nem eredményezne alkotmányos kollíziót, és nem indokolná az Alaptörvény módosítását,
szemben a Kúria határozatában foglaltakkal. Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének, azon belül a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogára, az Alkotmánybíróság által feltárt alkotmányos tartalom alapján az állam az intézményvédelmi kötelezettségéből következően olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert alakíthatna ki, amely meghatározott nemátalakító kezelésekkel szemben garantálná a gyermekek számára az alaptörvényi védelmet. Az „igen” szavaztok többségének vizsgálatakor pedig a Kúria a kérdéshez a korlátlanul elérhetővé tétel kizárólagos figyelembevételével olyan többlettartalmat társított, amely a kérdésből automatikusan nem következik.
Az Alkotmánybíróság tehát arról határozott, hogy
a Kúria a népszavazási kérdés alapján megalkotandó jogszabály alaptörvény-konformitását annak ellenére zárta ki, hogy arra a kérdésből kényszerítően következtetni lehetne, amellyel megsértette a Kormány tisztességes eljáráshoz való jogát.
A Kúria döntése ennek folytán alaptörvény-ellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
