“Az Európai Bizottság társasági jogra vonatkozó irányelve kötelezi a tagállamokat, hogy 2022. augusztus 1-jétől teljesen online eljárásokat biztosítsanak a kft.-k létrehozására” – hívta fel a figyelmet Tóth Ádám a 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint – a pandémia hatása miatt is – Európa-szerte egyre kézzelfoghatóbb az igény az e-ügyintézésre, például arra, hogy videókonferencia keretében készüljenek közokiratok, de egyelőre ennek számos akadálya van, még a résztvevők azonosítása is aggályos. Az elektronikus aláírással az állampolgárok töredéke rendelkezik, miközben ez lenne az első lépés a teljesen online ügyintézéshez.
Az alapvető jogok és a digitalizáció rendkívül összetett kérdéseire fókuszált a 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokvium, amely többek között arra kereste a választ, hogy milyen hatással van a digitalizáció az alapjogok érvényesülésére, kinek a tulajdona a digitálisan keletkezett adat, és etikus-e a döntéseik alapján bírói profilokat készíteni, illetve, hogy általában mi a jog, és a jogalkotó szerepe az élet egyre több területét átható és meghatározó digitalizációs folyamatban.
Az algoritmusok nem szűrik ki a kényszerítést
„Nincsenek olyan megbízhatóan működő algoritmusok, amelyek a kényszerítést ki tudják mutatni. Nem tudjuk, hogy a kamera előtt ülőre nem tartanak-e pisztolyt, ahogy azt sem, hogy valóban kettesben vagyunk-e az érintettel”
– hívta fel figyelmet beszédében a technológia vezérelt eljárásokkal kapcsolatos jogi aggályokra Tóth Ádám.
A MOKK elnöke hangsúlyozta, hogy Európa-szerte megnőtt az igény a közokiratok videókonferencia keretében történő elkészítésére és előkészítésére, aminek azonban ma még számtalan akadálya van. Azt mindenki elutasítja, hogy a kamera felé tartott személyes okmány elégséges legyen az azonosításhoz. A technikai keretek országszerte kevés helyen biztosítják az elektronikus azonosításra alkalmas személyi igazolvány használatát. Magyarországon az erre alkalmas személyivel rendelkezőknek csak a 30 százaléka igényeli az elektronikus aláírást, de ők se nagyon tudják használni. Eközben minden német állampolgárnak kérdés nélkül készítik el az okmányát elektronikus aláírással.
„Az elektronikus aláírás csak az első lépés ahhoz, hogy kétséget kizáróan meg lehessen állapítani, hogy ki ül a vonal másik végén, és ahhoz, hogy ezen a módon közokirat születhessen”
– hangsúlyozta a MOKK elnöke, hozzátéve, hogy az legalább olyan fontosságú, hogy valóban az ügyfél akarata kerüljön be az okiratba. Szerinte a felsorolt akadályok idővel biztosan el fognak tűnni, és az okiratok egy része virtuálisan készül majd, de a személyes eljárás fenn fog maradni, a hatályos szabályozás szerint a végintézkedéseknél és a személyi állapotot érintő iratoknál kizárólagos marad.
Hibrid rendszerek: kft.-alapításánál nem, ingatlanügyletnél kell a személyes megjelenés
Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) soros elnöki tisztét is betöltő Tóth Ádám elmondta, hogy az e-ügyintézés terén európai szinten fontos változások zajlanak.
Az Európai Bizottság társasági jogra vonatkozó irányelve kötelezi a tagállamokat, hogy 2022. augusztus 1-jéig kiigazítsák jogrendszereiket annak érdekében, hogy teljesen online eljárásokat biztosítsanak a kft.-k alakítására.
Azaz, nem kell a bejegyzés helyszíne szerinti tagállamban személyesen megjelenni jogász előtt, mert kötelezik a tagállamokat arra, hogy bevezessék az elektronikus távoli azonosítás eszközeit. „Ezt a rendszert már alkalmazzák Németországban, Olaszországban, Csehországban és Belgiumban is. Más okiratoknál, például ingatlanügyleteknél azonban szigorúan tiltják a videókonferencia alkalmazását” – mondta Tóth Ádám.
Digitális irattárca: minden személyes adat egy helyen
Az Európai Bizottság javaslata szerint
“a tagállamok olyan digitális irattárcákat kínálnak majd, amelyek össze tudják kapcsolni a nemzeti digitális személyazonosságukat más személyi tulajdonságokkal, például bankszámla, diploma, jogosítvány igazolásával, illetve tanúsítják az eljáró személy hivatali minőségét is”
– ismertette a terveket a MOKK elnöke. Az új európai személyazonossági tárcák lehetővé teszik, hogy minden európai polgár anélkül férjen hozzá az online szolgáltatásokhoz, hogy magánjellegű azonosítási módszereket kellene használnia, vagy szükségtelenül osztana meg személyes adatokat.
Blokchainnel a meghatalmazások ellenőrzéséért
A CNUE egy működő német minta alapján azt vizsgálja, hogy a blokklánc-technológia hogyan könnyítheti meg a nemzeti meghatalmazás-nyilvántartások szélesebb, európai szintű összekapcsolását. A meghatalmazások érvényességének ellenőrzése rendkívül fontos a visszaélések elkerülése érdekében.
“Egy, a meghatalmazásokat támogató elektronikus rendszer – amelyet a MOKK is javasolt Magyarországon – segítené, hogy a postai tisztviselőtől kezdve bárki hozzáférhessen, és ellenőrizhesse, hogy a felmutatott, személyek közötti meghatalmazás érvényben van-e, vagy visszavonták”
– mondta Tóth Ádám.
