Az Alaptörvény II. cikkéből eredő állami kötelezettség csak részben valósult meg az egészségügyi intézményekben, mivel eltérő normák vonatkoznak a műtőben munkavállalóként részt vevő dolgozókra, illetve az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő betegekre – állapította meg egyebek mellett dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.
Az ombudsman sajtóhíradások és egy országgyűlési képviselő jelzése alapján tájékozódott, majd hivatalból átfogó vizsgálatot folytatott egyebek mellett azzal összefüggésben, hogy az egészségügyi intézmények műtőjében – mint speciális munkavégzési helyen – milyen munkavédelmi előírások léteznek a levegőkörnyezeti értékek tekintetében. Vizsgálta továbbá azt, mely hatóság feladatkörébe tartozik a vonatkozó munkavédelmi szabályok ellenőrzése, és megvalósul-e az ellenőrzés.
Kozma Ákos az AJB-4849/2021. számú ügyben készült jelentésében többek között megállapította, hogy a munkavédelmi és betegbiztonsági szabályozás összhangjával kapcsolatban az állam meghatározta az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, azok fellelhetőek a Munkavédelmi törvényben, valamint a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben. A Munkavédelmi tv. 4. §-ában megfogalmazott, az Alaptörvény XX. cikkéből következő objektív intézményvédelmi kötelezettségen alapuló azon rendelkezés azonban, amely szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybevevőnek is, továbbá a betegek biztonságos ellátását célzó, az Alaptörvény II. cikkéből eredő állami kötelezettség csak részben valósult meg. Ennek oka, hogy
eltérő normák vonatkoznak a műtőben munkavállalóként részt vevő dolgozókra, illetve az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő betegekre.
Az alapvető jogok biztosa álláspontja szerint a feltárt szabályozási és ellenőrzési hiányosságok orvoslására megoldást jelenthetne a gyakorlatban az, ha az országos tisztifőorvos műtéti sebfertőzés megelőzéséről szóló módszertani levelében rögzített szakmai tartalom olyan módon kerülne jogszabályi szinten megjelenítésre – például a Minimumrendeletben –, hogy azt az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrizni tudja, továbbá a munkavédelmi jogszabályokban – a fenti levél szakmai tartalmára is tekintettel – konkrétan meghatározásra kerülne, milyen környezeti határértékek esetén kell a munkavégzést felfüggeszteni.
Kozma Ákos a feltárt alapvető jogokkal összefüggő visszásságok bekövetkezése lehetőségének jövőbeni megelőzése érdekében, a jelentésében megfogalmazott szempontrendszerre figyelemmel többek között felkérte az emberi erőforrások miniszterét, fontolja meg a megfelelő klíma- és légcserélő berendezés szerepeltetését a műtőegység tárgyi feltételei között az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendeletben, továbbá megfelelőségük felmérését követően kezdjék meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítására képes, a betegbiztonságot is szem előtt tartó berendezések beüzemelését. Az ombudsman felkérte az innovációs és technológiai minisztert, fontolja meg a munkavédelmi jogszabályokban annak konkrét meghatározását, milyen környezeti határértékek esetén kell a munkavégzést felfüggeszteni a műtőegységekben, valamint a munkavédelmi ellenőrzéseik során, különösen a nyári időszakban, fordítsanak hangsúlyt a műtők hőmérsékletének ellenőrzésére.
A következő linkre kattintva elérhető a vonatkozó jelentés: AJB-4849/2021.
