Mi a közvetítői eljárás lefolytatásának célja a büntetőeljárás során? Mikor van erre lehetőség? Milyen jogkövetkezmények fűződnek egy sikeres megállapodáshoz? Ki lehet mediátor? Mi a szerepe a pártfogó felügyelői szolgálatnak? – Összefoglaltuk amit tudni érdemes.
Az új büntető perjogi kódex számos eljárást gyorsító jogintézményt tartalmaz, amelyek közül kiemelendő a közvetítői eljárás lefolytatásának lehetősége. A büntetőeljárásban alkalmazandó közvetítői eljárás célja, hogy az elkövető a bűncselekményének következményeit jóvátegye, melyre csak akkor van lehetőség, ha a gyanúsított beismerte a bűncselekmény elkövetését és a közvetítői eljárás lefolytatásához mind a gyanúsított, mind a sértett hozzájárult. Az új jogszabályi környezetnek köszönhetően
a jogintézmény már nem csak a tevékeny megbánás anyagi jogi büntethetőséget megszüntető vagy más kedvezményt engedő okkal összefüggésben alkalmazható, hanem attól függetlenül mindaddig, amíg a közvetítői eljárás céljai elérhetők.
A közvetítői eljárás egyszerre anyagi és eljárásjogi természetű jogintézmény, arra vonatkozóan tehát a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) is tartalmaz irányadó rendelkezéseket. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (Bktv.) alapján a közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek
célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságtól, illetve ügyésztől független közvetítő bevonásával – a sértett és a gyanúsított közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő – írásbeli megállapodás jöjjön létre.
A szabad megállapodás kialakítását elősegítő szabály, hogy a közvetítői eljárás során tett nyilatkozat nem használható fel bizonyítékként a büntetőeljárás során, továbbá a közvetítői eljárás eredményét nem lehet a gyanúsított terhére értékelni.
A közvetítői eljárás definíciójában is megjelenő önkéntes és egyben személyes konfliktuskezelő jelleg azt indokolja, hogy a gyanúsított a hozzájárulással és indítványozással kapcsolatos jogait önállóan, személyes elhatározásából tegye meg – tehát a védő egyszerűen kimarad az indítványozás, illetve a hozzájárulás alanyai közül. A védő a közvetítői eljárás indítványozása vagy az ahhoz való hozzájárulás kérdéseiben tehát nem a terhelti jogok önálló alanyaként, hanem mintegy képviselői minőségben a terhelti akarat közvetítőjeként jelenik meg.
Az eljárás lefolytatását az ügyész engedélyezi, amely abban az esetben válhat indokolttá, amennyiben
a bűncselekmény jellegéből adódóan fontosabb, hogy a bűncselekmény sértettje jóvátételben részesüljön, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő társadalmi érdek.
Ide sorolhatóak tipikusan a közlekedési bűncselekmények, a kisebb vagyon elleni bűncselekmények, valamint a testi sértések.
Közvetítői eljárásra a Be.-ben meghatározott konjunktív feltételek teljesülése esetén van lehetőség, melynek lefolytatása céljából az ügyészség az eljárást felfüggeszti az alábbi esetekben:
- a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul,
- a gyanúsított a vádemelésig bűncselekmény elkövetését beismerte, és
- a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes.
További kitétel, hogy az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésnek nem akadálya, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, vagy a bűncselekmény elkövetési értékét részben vagy egészben már önként megtérítette, illetve a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette – a közvetítői eljárás így a már teljesített jóvátétel esetén sem kizárt.
Amennyiben az ügyész a közvetítői eljárást indokoltnak tartja, az eljárást 6 hónapra felfüggeszti – erre főszabály szerint egy alkalommal kerülhet sor – amely gyakorlatilag a gyanúsítotti kihallgatást követően bármikor alkalmazható. Az ügyész az eljárást felfüggesztő határozatot a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező pártfogó felügyelői szolgálattal is közli.
A közvetítő a felfüggesztő határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz – illetőleg, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá – érkezésétől számított tizenöt napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját. Ez idő alatt a sértett és a gyanúsított a pártfogó felügyelő előtt, annak értesítése alapján megjelenik és a jóvátétel tárgyában megkísérelnek megállapodni, amely mind anyagi, erkölcsi, mind természetbeni hozzájárulás is lehet.
Az ügyészségnek a megállapodás vizsgálatakor lehetősége van a felfüggesztés határidejének tizennyolc hónappal történő meghosszabbítására, ha a megállapodásban foglalt kötelezettség az eredeti határidőn belül nem teljesíthető, illetve akkor, ha annak szükségességét nem a felfüggesztés ideje alatt, hanem annak lejárta után, az eljárás folytatódását követően észleli. A meghosszabbítás ezen esetekben a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két évig tarthat.
Milyen jogkövetkezmények fűződhetnek a megállapodáshoz?
Sikertelen megállapodás esetén az ügyész folytatja a gyanúsítottal szemben a büntetőeljárást, így külön rendelkezés nélkül van lehetőség a nyomozás folytatására, további bizonyítás felvételére, ezért az eredménytelen közvetítői eljárást sem követi szükségszerűen a vádemelés.
Amennyiben a gyanúsított a megállapodásban foglaltakat maradéktalanul teljesíti, akkor az ügyész a büntetőeljárást megszünteti. Súlyosabb bűncselekmények esetén a sikeres közvetítői eljárás lefolytatása esetén sem szűnik meg a büntetőeljárás, de az elkövető büntetése korlátlanul enyhíthető, továbbá az általa nyújtott jóvátételt az eljárás folyamán a bíróság figyelembe veszi.
Az ügyészségnek mindemellett lehetősége van a létrejött megállapodást hatályon kívül helyezni, ha a megállapodás a Bktv. rendelkezéseibe ütközik. A Bktv. szerint ide tartozó ok lehet, ha a megállapodásban foglalt kötelezettség jogszabálysértő, észszerűtlen vagy jó erkölcsbe ütköző – ezen esetekben a megállapodás törvénysértő feltételeinek újratárgyalására kerülhet sor.
A megállapodás teljesítését a közvetítő ellenőrzi.
Ki töltheti be a közvetítő szerepét az eljárás során?
A büntetőügyekben az eljáró ügyészség székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel – pályázat útján – közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd jár el.
A Pártfogó Felügyelői Szolgálaton belül, a mediátorok megfelelő szakmai gyakorlatukat egy mentorált folyamat során szerzik meg, amelyet a mediátorok mentori rendszere biztosít. A közvetítők speciálisan képzett pártfogó felügyelő mediátorok, a módszertani fejlesztések egyik fontos célkitűzése, hogy a mediátorok resztoratív eszköztára bővüljön.
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat beavatkozásai elősegítik, hogy
az elkövetők felelősséget vállaljanak az általuk okozott sérelmekért, az áldozat és a közösség szükségletei érvényesüljenek, az állampolgárok büntető igazságszolgáltatásba vetett bizalma pedig ez által növekedjen.
