Ma már szinte mindennapos, hogy valakinek egy másik országban kell elintéznie valamilyen jogi vonatkozású ügyet, például meghatalmazásra van szüksége, öröklésben érdekelt, vagy egy szerződés meglétét kell igazolnia külföldön. Mindez sok esetben rendkívül körülményes, alig vannak olyan jól működő digitális rendszerek, amelyek minden uniós tagállamban elfogadottak lennének segítve ezzel a különböző okiratok – végrendeletek, meghatalmazások, szerződések – gyors megosztását a tagállamok hivatalai, hatóságai között. A magyar közjegyzők a hálózatkutatást hívták segítségül, hogy feltérképezzék az okiratok legfontosabb európai útvonalait, hogy valós szükségletekre alapozva lehessen jól működő digitális rendszereket fejleszteni.
Egyre gyakrabban állítanak ki olyan okiratot magyar közjegyzők, amely külföldön fejti ki joghatását. Ezekben az esetekben, már a távolság miatt is, kulcsfontosságú a digitalizáció.
„A közjegyzői munkában ma már alapvetőek a nemzetközi kapcsolatok. Rengeteg olyan ügyünk van, amely másik országban élő emberekhez vagy ott működő vállalkozásokhoz kapcsolódik. Mivel nagy földrajzi távolságokról van szó, ezekben az esetekben az átlagosnál is fontosabb a digitalizáció, és a különböző országok digitális rendszereinek összehangolása, így biztosítható a gyors és megbízható az információáramlás a közjegyzők és ügyfeleik között” – mondja Parti Tamás közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Adatkutató Alintézetének vezetője.
Határon átnyúló közjegyzői szolgáltatások
A közjegyzők sokféle olyan tevékenységet ellátnak, amely átnyúlhat a határon túlra, melyek közül összeszedtünk néhány jellemző példát.
- Európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány, kivonat, igazolás kiállítása (végrehajtás más uniós tagállamban)
- Idegen nyelvű közokiratok szerkesztése magán- és jogi személyeknek
- Határon átnyúló végrehajtást célzó okiratok
- Európai fizetési meghagyásos eljárás
- Határon átnyúló öröklési ügyek
- Európai Öröklési Bizonyítvány kiállítása
A külföldi munkavállalás és letelepedés általánossá válásával ma már például minden harmadik-negyedik hagyatékban van valamilyen külföldi bankszámla, részvény, ingatlan, hajó, autó vagy cégtulajdon. Ez jellemzően külföldi ügyintézéssel jár, ami hosszabbá és összetettebbé teszi a hagyatéki eljárást. Ha csak egy osztrák bankszámláról van szó, körülbelül plusz két-három hónapra kell számítani, azonban egy ingatlan-tulajdonrész vagy egy szerzői jogdíj esetében akár egy évnél is hosszabb idő lehet, mire át lehet adni a hagyatékot.
Ezeknek az eljárásoknak a gyorsabbá tételét nagymértékben segítheti a digitalizáció, és noha vannak már működő digitális rendszerek, ezeket a gyors társadalmi és technológiai változások miatt az új igények szerint át kell alakítani, valamint újabb ügytípusokra kiterjedő rendszereket kell létrehozni.
Az ilyen fejlesztésekhez érdemes tisztában lenni azzal, hogy mely országokban találhatók Európában a határon átnyúló közjegyzői szolgáltatások fő csomópontjai, és milyen egyéb jellemzői vannak ezeknek a kapcsolatoknak, például országonként és ügycsoportonként milyen súllyal vesznek részt a folyamatokban a különböző tagállamok, vagy az európai szabályozásnak milyen hatásai vannak a tagállamokban.
Feltérképezik az okiratok legfőbb európai útvonalait
A MOKK Adatkutató Alintézete ezért egyik céljaként azt tűzte ki, hogy ezt az európai közjegyzői kölcsönhatási hálózatot feltérképezi és folyamatosan figyelemmel kíséri, amivel hozzájárul a digitális fejlesztésekhez. Ezt a munkát a tagállami közjegyzőségek megfelelő kooperációja mellett, viszonylag egyszerű és gyors adatelemzési módszerek alkalmazásával, továbbá hálózatkutatási módszerek segítségével rövid idő alatt el lehet végezni.
„Az első lépést megtettük, megtörtént a hazai adatelemzés, és készen állunk a további, immár összetettebb vizsgálatra, amelyhez azonban szükségünk van a többi tagállami közjegyzőség eredményeire is” – jelzi Parti Tamás.
Az adatelemzés egy egész unióra kiterjedő vizsgálat alapjául szolgál, amely rávilágíthat arra, mely területeken kell kiemelten fejleszteni az EU-ban a digitális közjegyzői szolgáltatásokat, hogy az állampolgárok profitálhassanak a fejlesztésekből.
Magyar hatás: a környező országok és a két nagy gazdaság
Az Adatkutató Alintézet a MOKK fizetési meghagyási rendszerének és a közjegyzők legtöbb szolgáltatását lefedő ügykezelő rendszerének adatait elemezte. Az elmúlt öt év adatai azt mutatják, hogy a határon átnyúló magyar közjegyzői szolgáltatások fő csomópontjai Németország, Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Románia és Franciaország.
Parti Tamás hangsúlyozza, hogy a digitalizációs folyamataikat összehangolják a legtöbb ilyen, határon átnyúló eljárásban érintett uniós tagállam közjegyzőségével, ami együtt jár a kétoldalú szakmai kapcsolatok további elmélyítésével is. Az intézetvezető azonban azt is hozzáteszi, hogy ez a kölcsönhatásrendszer dinamikus, állandóan változik, ezért folyamatos elemzésre van szükség. A jövőre nézve a múlt és jelen adataiból legfeljebb trendekre lehet következtetni. Jó példa erre, hogy 1992-től napjainkig volt néhány év, amikor nagyon jelentős volt a magyar közjegyzői eljárások kölcsönhatása Írország irányában, és ezért csaknem harminc év adatait tekintve Írország a második legerősebb kölcsönhatással bíró tagállamnak számít, az utóbbi öt évben azonban már csak a 12. helyen szerepel. Azaz manapság már nagyobb jelentősége van pl. a magyar-román kölcsönhatásoknak. Mivel azonban az európai közjegyzői folyamatoknak valamennyi tagállami közjegyzőség részese, hiba lenne állandó hangsúlyokban gondolkozni.
Úton a Big Picture felé
A most zárult kutatás három hónapig tartott, és a legnagyobb részét az adattisztítás tette ki. A vizsgálat az első lépés volt egy európai szintű kölcsönhatási rendszer feltérképezéséhez. Előnye, hogy viszonylag egyszerűen elvégezhető azokban a tagállamokban is, amelyek digitalizációs felkészültsége elmarad az európai átlagtól. Amint az összes uniós tagállamban lezárul ez a vizsgálat, választ kaphatunk többek között arra is, mely területeken a legsürgetőbb a digitalizáció, és hol használnák ki valóban az ilyen irányú fejlesztéseket.
A MOKK Adatkutató Alintézet közben más vizsgálatokat is végez, például kutatják az Európai Öröklési Rendelet hazai érvényesülésének jellemzőit, valamint más, közjegyzői eljárásokat érintő jogi folyamatok jellemzőit is, különböző megközelítésekkel.
A szóban forgó kutatással feltérképezhetők a határon átnyúló közjegyzői szolgáltatások “selyemútjai” és ennek az “úthálózatnak” a fő központjai, amelyeket figyelembe véve immár az aktuális tényekhez igazodva finomhangolhatók lesznek a meglévő digitális segédrendszerek és újabb rendszerek fejleszthetők.
Az elemzés képes megmutatni azt is, hogy mely európai országok szabályozásához, milyen eljárásokhoz és milyen folyamatokhoz kell igazodnia ezeknek a fejlesztéseknek, innen továbblépve pedig a kutatás rá fog mutatni a legszükségesebb szabályozási kérdésekre is. Mindennek eredményeképpen pedig előállhat egy, az európai közjegyzői szolgáltatásokhoz egységesebben igazodó, még inkább ügyfélközpontú, korszerű és gyors határon átnyúló közjegyzői szolgáltatásokat támogató digitális keretrendszer.
