Egy korábbi blogbejegyzésben már utaltunk rá, hogy 2011. október végén hatályba lépett az új magyar vertikális csoportmentességi rendelet, amely az új uniós vertikális rendeletnek megfelelő szabályozást tartalmaz. Az alábbiakban az újdonságokat foglaljuk össze távirati stílusban.
Az új vertikális szabályokat a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet tartalmazza, amely 2011. október 22-én lépett hatályba. A rendelet értelmezése során iránymutatásul szolgálhat a szinte azonos szabályokat tartalmazó uniós vertikális rendelet (a Bizottság 330/2010. sz. rendelete), de méginkább az Európai Bizottság vertikális korlátozásokról szóló új Iránymutatása.
A legfontosabb tudnivalók az új magyar vertikális csoportmentességi rendelet kapcsán:
- A vertikális csoportmentesség alapkoncepciója változatlan: a különösen súlyos (hardcore) versenykorlátozásokat nem tartalmazó vertikális megállapodások bizonyos piaci részesedés alatt mentesülnek.
- A piaci részesedési küszöb változatlanul 30%, de ennek a korábbi szabályozástól eltérően most már egyszerre mind az eladó, mind a vevő oldalán teljesülnie kell.
- Hogyan számítsuk ki a disztribútor piaci részesedését? A szállító piaci részesedését értelemszerűen azon az érintett piacon kell meghatározni, ahol a terméket/szolgáltatást értékesíti. A vevői oldalon a 30%-os piaci részesedési küszöb kiszámításának módja már kevésbé egyértelmű. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy a disztribútor piaci részesedésének meghatározása során az upstream piacot és a szállítók felé jelentkező esetleges vevői erőt vizsgáljuk, vagy pedig a downstream piacot és a fogyasztók (vagy az értékesítési lánc alsóbb szintjein működő kiskereskedők) felé fennálló piaci erőt. A downstream piacon a disztribútor részesedése ugyanis könnyen elérheti a 30%-os küszöböt, mivel a downstream piac a földrajzi kiterjedését tekintve jellemzően szűkebb, mint az upstream piac (különösen pl. a kiskereskedelemben, ahol a downstream piac akár helyi is lehet, mint pl. egy kiskereskedelmi egység vonzáskörzete, míg az upstream piac általában legalább országos, de gyakran még ennél is tágabb). Az új magyar vertikális csoportmentességi rendelet alatt a disztribútor piaci részesedésének számítása során az uniós szabályhoz hasonlóan az upstream piacból kell kiindulni, azaz azt kell vizsgálni, hogy a vevő mekkora piaci részesedéssel bír azon a piacon, amelyen beszerzi az érintett termékeket/szolgáltatásokat. Fontos azonban, hogy ha egy többoldalú megállapodás alatt egy vállalkozás megveszi, majd egyben tovább is adja a terméket, akkor nem csak vevőként kell teljesülnie a 30%-os küszöbnek az upstream piacon, hiszen egy ilyen konstrukcióban a vállalkozás egyben szállító is, ezért ilyenkor – a szállítókra vonatkozó általános szabály szerint – a downstream piacon is teljesülnie kell a 30%-os piaci részesedésre vonatkozó küszöbnek.
- Az uniós szabályokkal összhangban lévő új szabályok szerint a csoportmentesség két évig alkalmazható azt követően, hogy egy vállalkozás piaci részesedése 30% fölé emelkedett, de nem haladta meg a 35%-ot (ha a vállalkozás piaci részesedése 35% fölé emelkedik, akkor a csoportmentesség csak az ettől számított egy évig alkalmazható).
- Újdonság, hogy az új vertikális rendelet kifejezetten és általános módon megengedi (a 30%-os küszöbök teljesülése esetén) a disztribútorok meghatározott telephelyről történő működésére irányuló korlátozást, azaz a disztribútor részére minden további nélkül jogszerűen kiköthető, hogy mely címen, helyen, vagy területen működtethet értékesítési telephelyet / raktárat (lásd 2.§ b) pont). Ez a változás egyébként összhangban van az új uniós csoportmentességi rendelettel (lásd annak 4. cikk b) pontját, illetve a Bizottság Vertikális Iránymutatásának 50. pontját), és a gyakorlatban számos iparágban fontos előrelépést jelent a jogbiztonság és egy piac-orientáltabb szabályozási környezet megteremtésében.
- Már a korábbi magyar vertikális rendelet is kiterjedt a beszerzési társulások (tagokkal és szállítókkal kötött) vertikális megállapodásaira, amennyiben a társulás egyetlen tagjának csoport szintű árbevétele sem haladta meg a 4 milliárd forintot; az új vertikális rendelt szintén alkalmazható a beszerzési társulások vertikális megállapodásaira, ráadásul az árbevételi küszöb jelentősen megemelkedett, így a vertikális csoportmetesség mindaddig alkalmazható, ameddig a társulásnak nincs olyan tagja, amlynek csoport szintű árbevétele meghaladná az 50 millió eurót (kb 15 milliárd forintot).
- Versenytárs vállalkozások közti vertikális megállapodásokra a vertikális csoportmentesség továbbra is csak nem kölcsönös megállapodások esetén alkalmazható, és most már a vevő árbevételétől függetlenül is csak akkor, ha a vevő a szállítónak nem versenytársa az upstream piacon (azaz csak az értékesítés tekintetében lehetnek versenytársak, a gyártás tekintetében nem).
- Azok a vertikális megállapodások, amelyeket még a korábbi rendelet alatt, és annak megelelően kötöttek, de amelyek nem felelnek meg az új rendelet követelményeinek (pl. mert a vevő piaci részesedése meghaladja a 30%-ot), az új kormányrendelet hatálybalépését követően egy évig (2012. október 22-ig) továbbra is mentesülnek, azonban azt követően már csak az egyedi mentesülés feltételeinek teljesítése esetén maradnak jogszerűek.
A vertikális csoportmentességi rendelet szövege bár a fentieken túl nem tartalmaz további érdemi változásokat, ugyanakkor a vertikális csoportmentsségi szabályok alkalmazása során nem lehet eltekinteni az Európai Bizottság Vertikális Iránymutatásától, amely számos olyan újdonságot tartalmaz, amelyek vélhetően a tagállami versenyhatóságok jogalkalmazásában is tükröződni fognak (lásd többek közt az online értékesítésre vonatkozó iránymutatást, amely szigorúan tiltja a piacok felosztását (pl. vevők átirányítását IP cím alapján a helyi kereskedő honlapjára, vagy a külföldi honlapokról történő vásárlás tiltását hitelkártya adatok alapján).
