Január végén került fel a GVH honlapjára Fővárosi Ítélőtáblának a Vj-45/2006 számú “fogyasztós” ügyben született GVH határozat bírósági felülvizsgálatát lezáró, 2008. november 27-én kelt ítélete. Az ügy érdekessége az, hogy az ítélet indokolásában a Fővárosi Ítélőtábla általános jelleggel foglalta össze azt, hogy milyen súlyosító és enyhítő körülményeket vesz figyelembe a bírságösszeg jogszerűségének vizsgálata során, hozzátéve, hogy „eddig is ezek voltak, és ezt követően is ezek lesznek azok az elvek, amelyek alapján a másodfokú bíróság eljár(t)” (ld. 5-6. oldal).
Bár az ítélet “fogyasztós” ügyben született, indokolásban általában beszél a Tpvt. 78. (3) bekezdésének alkalmazási szempontjairól, ideértve ezzel az antitröszt ügyeket is. Sőt, a (lent is idézett) II.f pontban kifejezetten utal a kartellmegállapodások bírságolási szempontjaira is. Ezért tehát elvileg mind az antitröszt, mind pedig a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatos ügyek bírságolási gyakorlatára hatással lehet (igaz, az antitröszt területen a hatása várhatóan kisebb lesz, tekintettel arra, hogy az ítéletben felsorolt szempontok elsősorban a “fogyasztós” ügyekhez illeszkednek).
Az ítélet mindenesetre kötelező olvasmány mindenkinek, aki bírósági felülvizsgálat során kísérli meg elérni a versenyfelügyeleti bírság csökkentését. Biztosak lehetünk továbbá abban is, hogy az Alkotmány utcai épületben szintén fogják majd forgatni, különösen, hogy néhány olyan súlyosító illetve enyhítő körülményre is kitér, amelyet a GVH bírságközleményei jelenleg nem, vagy csak kevésbé részletesen tartalmaznak.
Az ítélet legfontosabb része:
„I. ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK:
a. A huzamosabb ideje jogszerűen végzett tevékenység enyhítő körülmény, de ha az eljárás alá vont a tevékenységét a jogsértés elkövetése előtt nem sokkal kezdte meg, a korábbi marasztalás hiánya nem enyhítő körülmény. Alig van jelentősége olyan esetben, amikor a huzamosabb ideje jogszerűen tevékenykedő eljárás alá vont kiemelkedő súlyú jogsértést követ el. A huzamosabb ideje jogszerűen végzett tevékenység általában nem tekinthető enyhítő hatásúnak, ha a korábbi versenyfelügyeleti eljárást az ügyfél kötelezettségvállalására (Tpvt. 75. § (1) bek.) figyelemmel szüntették meg.
b. Azt a körülményt, hogy az eljárás alá vont a tevékenységet a jogsértés elkövetése előtt nem sokkal kezdte meg, csak abban az esetben lehet enyhítőként figyelembe venni, ha bizonyítható, hogy a csekély súlyú jogsértés az üzleti életben való járatlanságának tudható be, ezen felül törekedett a jogsértés káros következményeinek elhárítására, valamint az eset összes körülményének gondos mérlegelése után alappal feltehető, hogy a jövőben jogkövető magatartást folytat.
c. Enyhítő körülményként vehető figyelembe, ha az eljárás alá vont más piaci szereplő ráhatására vagy befolyása alatt követte el a jogsértést.
d. Enyhítő körülmény az eljárás alá vont felróhatóságának hiánya, vagyis ha bizonyítható, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a társadalom értékítéletének megfelelő volt, illetve az is, ha a magatartásának felróhatósága csekély fokú. Az eljárás alá vontnak felróható a fogyasztók nem igaz, nem valós és nem pontos módon történő tájékoztatása, ám ha ennek valamilyen formában igyekszik eleget tenni (például apróbetűs tájékoztatás), akkor a magatartása felróhatóságának fokát nem lehet olyan súlyúnak értékelni, mintha erre nem is törekedett volna.
e. Az együttműködés körében az eljárás alá vont adatszolgáltatása, valamint azon körülmény, hogy a jogsértést elismerte, nem tekinthetők a jogkövető magatartást előíró törvényi kötelezettségen túlmutató mértékű olyan enyhítő körülményeknek, amelyek önmagukban enyhébb szankció kiszabását vonnák maguk után. Enyhítő hatású ugyanakkor az eljárás alá vont olyan mértékű közreműködése, amely a jogsértés felderítésének eredményességét szolgálta. Fokozottabban enyhítő körülmény a jogsértés önkéntes bejelentése. Különös a nyomatéka, ha ennek folytán vált lehetővé a jogsértő cselekmény felderítése, vagy a bejelentés ezt jelentős mértékben elősegítette.
f. Az eljárás alá vontnak a jogsértés káros következményeinek elhárítására, tevőleges jóvátételére vonatkozó tevékenysége enyhítő körülmény, különösen akkor, ha a jogsértő állapot megszüntetésére az eljárás megindítását megelőzően kerül sor.
g. A jogsértéssel okozott jogsérelem súlyát nagymértékben a cselekmény káros következményei határozzák meg, egyebek mellett a piaci viszonyokat torzító hatás (ténylegesen bekövetkezett versenykorlátozás, avagy az arra való alkalmasság), illetve a piaci szereplőknek, fogyasztóknak okozott hátrány mértéke. A jogsértéssel általában együtt járó jogsérelemnél lényegesen kisebb mértékű káros következmények enyhítő körülményként értékelhetők.
h. Enyhítő körülményként vehető figyelembe a jogsértéssel elért előny hiánya, ezzel szemben nem enyhít az előny feltárásának hiánya.
i. Ha a jogsértés elkövetésétől számított hosszabb idő telt el, az enyhítő körülmény, de minél súlyosabb a jogsértés, annál hosszabb az az idő, amely enyhítőként értékelhető. Minél nagyobb az időmúlás, annál erősebb a nyomatéka; viszont csökken, sőt akár el is enyészhet, ha az időmúlást maga az eljárás alá vont idézte elő.
II. SÚLYOSÍTÓ KÖRÜLMÉNYEK:
a. A korábbi marasztalást követő ismételt jogsértés általában súlyosító körülmény. Ha azonban a korábbi marasztalás kisebb súlyú jogsértés miatt történt, és a versenyhatóság határozatának meghozatala óta már hosszabb idő eltelt, ennek súlyosító körülményként való értékelése általában nem indokolt. Növeli azonban a jogsértés ismételt voltának súlyosító hatását, ha az eljárás alá vont vállalkozást korábban súlyos jogsértés miatt szankcionálták, illetve ha a határozat meghozatalától az újabb jogsértés elkövetéséig rövid idő telt el. Az ismételt jogsértés megállapíthatóságához a törvényi tényállás azonossága nem szükséges, azonban e körülmény súlyosító ereje nagyobb abban az esetben, ha különös (az eljárás alá vont ugyanolyan vagy hasonló jogsértést követ el ismételten) vagy többszörös (ismételt jogsértést követően bármely jogsértés újabb elkövetése) ismétlésről van szó. Ennél is fokozottabb az ismételt jogsértés nyomatéka, ha az eljárás alá vont sorozatosan jogsértő magatartást tanúsít. A jogsértés ismételtségének megállapítása során nemcsak a közigazgatási bíróság által már jogerősen felülvizsgált döntéseket lehet figyelembe venni, értékelhetőek a jogerős hatósági döntések – az esetlegesen folyamatban lévő bírósági eljárástól függetlenül – is.
b. Ha a korábbi versenyfelügyeleti eljárást az ügyfél kötelezettségvállalására (Tpvt. 75. § (1) bek.) figyelemmel szüntették meg, és a kötelezettségvállalás ugyanolyan vagy hasonló jogsértés kapcsán történt, az súlyosító körülmény lehet, főként ha az eljárás alá vont ezt a korábban vállalt kötelezettségét nem, vagy csak bírság kiszabását (Tpvt. 76.§ (4) bek. a) pont) követően teljesítette.
c. Súlyosító körülmény az is, ha az eljárás alá vont a jogsértést az ellene folyamatban lévő más versenyfelügyeleti eljárás alatt követi el.
d. A bizalmi jellegyű termékekkel (például gyógyszerekkel, gyógyhatású készítményekkel -banki és pénzügyi szolgáltatásokkal, illetve általában az ún. magasabb érdekeltségű szolgáltatásokkal) összefüggésben elkövetett jogsértés súlyosabb megítélésű.
e. Az eljárás alá vont kezdeményező, vezető, másokat jogsértésbe vivő szerepe súlyosító körülmény.
f. Ha a jogsértést többen együttesen követik el, akkor egymás szándékát kölcsönösen erősíthetik, végre tudnak hajtani olyan jogsértést is, amelyre külön-külön nem lennének képesek. Az együttes elkövetés általában a jogsértés veszélyesebb formája, ezért például a kartellmegállapodós súlyosan jogsértőnek minősül. E körülménynek annál nagyobb a nyomatéka, minél többen vesznek részt az együttes elkövetésben. Kiemelt súllyal indokolt figyelembe venni abban az esetben, ha az eljárás alá vontnak – például a jogsértésben való részvételtől való tartózkodása vagy visszalépése folytán – lehetősége lett volna a jogsértést megakadályozni.
g. Súlyosabban ítélendő meg a felróható magatartás, amely az adott helyzetben általában elvárható magatartási mércét nem éri el, a társadalom értékítéletének nem felel meg.
h. A jogsértés több elkövetési magatartással történő megvalósítása súlyosabban ítélendő meg.
i. Az elkövetési mód nagyfokú intenzitása – különösen az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma körében értékelhetően – súlyosító körülmény.
j. Szintén súlyosabb megítélés alá esik az időben elhúzódó jogsértés.
k. A cselekmény káros következményeinek vizsgálata körében a jogsértéssel általában együtt járó jogsérelemnél lényegesen nagyobb mértékű káros következmények (így a jogsértés továbbgyűrűző piaci hatása, illetve az érintett fogyasztói kör körülményeinek hátrányos változását, rosszabbodását előidéző jogsértés) súlyosító körülményként értékelhetők.
l. Szintén súlyosító körülmény a jogsértő magatartással elért előny; aminek annál nagyobb a nyomatéka, minél tetemesebb ez az előny az eljárás alá vont oldalán.
m. Súlyosító körülmény a jogsértéssel érintett fogyasztói kör, illetve piac átlagosat lényegesen meghaladó nagysága, kiterjedtsége.
n. Súlyosabban ítélendő meg, ha az érintett fogyasztói kör sérülékeny, figyelembe véve a potenciálisan sérelmet szenvedők tudásszintjét is.
o. A jogsértések elszaporodottsága súlyosító körülmény akkor, ha a köztudomás szerint az adott ügyben elbírált vagy az ahhoz hasonló jogsértések száma az elkövetéskor a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedést mutat, vagy ha a számuk az adott földrajzi piacon lényegesen magasabb volt az átlagosnál.”
Az ítélet elérhető itt: (http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…)
A GVH bírságközleményei pedig itt: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…
és itt: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…
