A GVH megállapította, hogy a Microsoft nem élt vissza gazdasági erőfölényével, mert sem kizáró sem pedig kizárólagos vásárlásra ösztönző kedvezményrendszert nem működtetett Magyarországon. A döntés itt elérhető: http://www.gvh.hu/…AE5E555B.pdf
A GVH döntésében ismerteti az Európai Bíróság lassan harminc éves Hoffmann-LaRoche ügyben hozott határozatának főbb megállapításait, amely szerint erőfölényes vállalkozás nem alkalmazhat olyan kedvezményrendszert, amely ügyfeleit arra ösztönzi, vagy kötelezi, hogy kizárólag tőle vásároljanak. A GVH úgy állapítja meg az ún. loyalty-enhancing hatás hiányát, hogy úgy különösen kitért volna az alkalmazott kedvezmény rendszerre. Mert míg a kizárólagossági kikötés valóban egyszerűen eldönthető kérdés, addig az ilyen hatást gerjesztő körülmények fennállása már részletesebb elemzést indokolna. Olyan kérdéseket kellene ugyanis megvizsgálni, mint a diszkont mértéke, a kedvezmény elérésnek küszöbe, a referencia periódus hossza, a séma átláthatósága.
Nem először merül fel a kérdés, hogy a GVH döntései mennyiben felelnek meg a Pp. 339/B § által támasztott elvárásoknak, amely szerint a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. Ezzel összhangban fejti ki a Fővárosi Ítélőtábla egy 2007. márciusában hozott ítéletében, [2. Kf.27.329/2007/5.] hogy ha a GVH megállapításait csak általánosságban megfogalmazott érvekkel támasztotta alá, akkor az nem elegendő a határozati megállapítások jogszerűségének igazolására. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a határozat jogszerűségéhez elengedhetetlen, hogy az alperes a konkrét tényállási elemeket a jogi szabályokkal egybevetve vonja le következtetéseit, megállapításait egyértelműen és pontosan fogalmazza meg, részletesen bemutatva az érvelését alátámasztó bizonyítékokat. Ennek hiányában a Bíróság szerint a határozat szükségképpen hiányos, és így a fogyasztói érdekek sérelmének (annak hiányának) elbírálására alkalmatlan.
