Alig lehet tudni valamit annak a felvásárlásnak a hátteréről amellyel az Antenna Hungária lényegében belépett a tartalomgyártás piacára. Az állami cég titkolózik. Háttér. Urbán Ágnes írása.
Január végén jelent meg egy rövid hír arról, hogy az Antenna Hungária felvásárolja a Liga TV Kereskedelmi és Szolgáltató Kft mobil közvetítési üzletágát. Finoman szólva sem rengette meg a magyar sajtót a felvásárlás híre, és ez érthető is: a Liga TV neve legfeljebb azoknak lehet ismerős, akik rendszeresen néznek sportközvetítéseket különböző csatornákon, vagy korábban már böngészték az MTVA szerződéses partnereinek a listáját.
Mint a hírből is kiderült, a Liga TV felvásárolt üzletága sport és kulturális eseményeket közvetít mobil eszközökkel, különböző magyarországi és külföldi televíziós társaságoknak. Az Antenna Hungária (AH) műsorszóró vállalatként jól ismert, a korábban külföldi tulajdonban lévő vállalatot 2014-ben államosították.
Első olvasásra, de több napi gondolkodás után sem volt világos a felvásárlás motivációja. Az AH műsorterjesztéssel foglalkozik, a Liga TV pedig műsorok felvételével, közvetítésével, tehát az ún. televíziós értékláncban egymástól távol lévő szereplőkről van szó. Teljesen érthetetlen, hogy milyen stratégiai oka lehet annak, hogy egy műsorszóró vállalat a műsorgyártás piacába is beszáll.
Biztos ami biztos, közérdekű adatigénylést adtunk be az MTVA-hoz és az Antenna Hungáriához:
- az MTVA-tól a Liga TV Kft-vel 2014. január 1. és 2016. január 31. között kötött szerződéseit kértük
- az AH-tól két dolgot is kértünk, egyrészt a Liga TV Kft-vel kötött Üzletág Adásvételi Szerződést, másrészt pedig az AH 50 millió fölötti beszerzéseinek listáját 2015. január 1. és 2016. január 31. közötti időszakban.
Az MTVA-nak a kimittud közérdekű adat igénylő rendszeren keresztül küldtük el a kérdésünket, és az intézmény rutinosan válaszolt is: nem hiába, az adatigénylések egyik gyakori címzettjéről van szó. Kiderült, hogy valamivel több mint két év alatt összesen 13 szerződést kötött az MTVA a Liga TV Kft-vel, 2014-ben közel 66 millió forint, 2015-ben mindössze 9,5 millió forint értékben.
Ezek az összegek önmagukban nem magyarázzák, hogy miért kellett egy állami vállalatnak felvásárolnia a Liga TV-t. A szerződések a kimittud oldalon hozzáférhetők. Két szerződés esetében nagyon úgy tűnik, hogy visszadátumozásról van szó.
| Dátum | Szerz.szám | Esemény | Ár (nettó) |
| 2014.01.07 | 590_2014 | műkorcsolya EB | 13 800 000 |
| 2014.02.12 | 1084_2014 | Ákos koncert | 6 903 666 |
| 2014.03.24 | 2002_2014 | barterszerződés módosítása | ??? |
| 2014.07.22 | 4117_2014 | Forma-1 magyar nagydíj | 9 800 000 |
| 2014.08.29 | 4965_2014 | hardver bérlés | 160 000 |
| 2014.09.09 | 4869_2014 | labdarúgó EB selejtezők (hazai meccsek, 2 mérkőzés) | 3 219 680 |
| 2014.11.27 | 6271_2014 | 2014 évi női kézilabda EB II -Debrecen | 15 390 236 |
| 2014.11.27 | 6347_2014 | 2014 évi női kézilabda EB III -elődöntők, döntő (Papp László Aréna) | 7 356 853 |
| 2014.12.22 | 32_2015 | 2014 évi női kézilabda EB I – Győr | 6 487 010 |
| 2014.12.22 | 30_2015 | Tankcsapda 25 év | 2 779 066 |
| 2015.03.17 | 1504_2015 | labdarúgó EB selejtező (hazai meccs, 1 mérkőzés) | 1 609 340 |
| 2015.06.08 | 2965_2015 | hardver bérlés | 40 000 |
| 2015.07.02 | 3280_2015 | Forma-1 magyar nagydíj | 7 874 940 |
Az egyik visszadátumozott szerződés Ákos pécsi koncertje volt, magára a rendezvényre 2013. december 6-7-én került sor, a szerződés dátuma 2014. február 12. A másik ilyen eset a Női Kézilabda EB győri mérkőzéseit érintette: az esemény, a technikai munkálatokat is beleértve 2014. december 6. és 12. között zajlott, a szerződést december 22-én írták alá. Ezek az információk inkább az MTVA szerződéskötési fegyelméről árulnak el sokat, de biztosan nem magyarázzák a Liga TV mobil üzletágának állami tulajdonba vételét.
Az Antenna Hungária kevésbé volt informatív.
A Liga TV-vel kötött Üzletág Adásvételi Szerződésre azt írták, hogy üzleti titkot tartalmaz, ráadásul „nem minősül közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak, ezért annak kiadása nem áll módunkban”. Ezzel nem értünk egyet, szerintünk közérdekű adat az, hogy egy állami vállalat mennyiért száll be egy olyan piacra, amin eddig nem volt jelen. A tranzakció iránti érdeklődésünket csak fokozta, hogy az internetes keresgélés során rátaláltunk egy olyan cikkre, amely a Liga TV tulajdonosi szerkezetét boncolgatta. Kiderült, hogy kilencvenes években ismertté vált “szaknévsoros” Bodnár György mellett a mostanában mindenhol felbukkanó Andy Vajna is kapcsolatba hozható a céggel. (Bodnár Györgyről és Vajnához fűződő kapcsolatához az atlatszo.hu nemrégiben megjelent cikkében is lehet olvasni.)
Másik kérdésünkre, az 50 millió forint értékű beszerzések listájára sem kaptunk kielégítő választ, egyszerűen elküldték nekünk egy URL címet, a cég honlapjának közzétételi listáját. Ezt természetesen magunktól is megtaláltuk, éppen azért adtunk be közérdekű adatigénylést, mert a honlapon nem kaptunk választ a kérdésünkre. A Mérték a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordul az adatok nyilvánossága érdekében.
Eredetileg arra gondoltunk, hogy az Antenna Hungária beszerzéseit a közbeszerzési adatbázisban nézzük végig, valójában a legnagyobb meglepetés ekkor ért. Kiderült ugyanis, hogy az Antenna Hungária (teljes nevén: Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt.) ajánlatkérőként nem szerepel a közbeszerzési adatbázisban. Hiába államosították 2014-ben, mintha mi sem történt volna, a cég nem tekinti magára nézve kötelezőnek a közbeszerzési törvény előírásait. Bár minket elsősorban a Liga TV története érdekelt, de ha már így alakult, levelet írtunk a Közbeszerzési Hatóság elnökének, jelezve, hogy kezdeményezzen eljárást az Antenna Hungária vonatkozásában. Levelünkre már kaptunk választ, a Közbeszerzési Hatóság megkereséssel fordult az AH-hoz, a további intézkedésről tájékoztatást ígértek.
Az adatigénylésekre adott válaszokból nem lettünk sokkal okosabbak. Továbbra sem világos, hogy miért terjeszkedik egy állami tulajdonban lévő műsorszóró vállalat a műsorgyártási piac felé. Amikor azonban kiderült, hogy az Antenna Hungária nem közbeszereztet, azonnal felmerült a gyanú, hogy az MTVA esetleg így akarja bizonyos beszerzéseivel kikerülni a közbeszerzési törvényt.
Ez azért is lehetséges, mert az EU közbeszerzési irányelve szerint a közszolgálati médiaszolgáltatónak nem kell közbeszereznie, és a tavaly ősszel hatályba lépett közbeszerzési törvény is ennek megfelelően rendelkezik. Azt gondolnánk elsőre, hogy milyen jó az MTVA-nak, hiszen ha nem kell közbeszereznie, akkor tényleg semmi nem akadályozza meg a haveri beszállítók megjelenését. Nem mintha a közbeszerzés alkalmas lenne a korrupció visszaszorítására, de mégis csak kényelmesebb az élet a közbeszerzés nélkül, ha a cél nem elsősorban a költségek leszorítása.
De nem ilyen jó az MTVA helyzete, hiszen a médiatörvény szerint az MTVA nem minősül audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatónak, az a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Ennek a blognak nem célja, hogy a közszolgálati média struktúráját elemezze, de a közbeszerzési törvény kapcsán egyértelműen a saját csapdájába esett a médiapolitika. Alighanem most mindenféle kerülőutakat kell találni a közmédiában a közbeszerzési törvény kicselezésére, és ennek egyik megoldása lehet, ha egy olyan állami vállalat tulajdonba kerül néhány fontos beszállító, ahol nagyvonalúan eltekintenek a közbeszerzéstől. Gondoljunk bele, milyen jól lehet például drága eszközöket vásárolni a közbeszerzési szabályok megkerülésével. Mindenesetre nem árt résen lenni, most már az MTVA mellett azt is érdemes figyelni, hogy az Antenna Hungáriánál mi történik. Főleg, hogy az AH a jelek szerint kevésbé van tisztában azzal, hogy az információszabadságról szóló törvény és a közbeszerzési törvény rá is vonatkozik.
