A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2004. január l-jétől hatályba lépett módosítása értelmében a munkáltató, a bér kifizetője a magánszemélynek kifizetendő bérjövedelem adóelőlegének a megállapításakor — az előző évektől eltérően — az adójóváírást csak akkor veheti figyelembe, ha annak érvényesítését a magánszemély írásbeli nyilatkozatában kéri.
A nyilatkozat ellenére sem illeti meg az adójóváírás a magánszemélyt az adóelőleg megállapítása során akkor, ha az adóév elejétől számított összes jövedelme a munkáltatónál, a bér kifizetőjénél az adójóváírásra jogosító értékhatárt meghaladta. A nyilatkozatot az adózó az APEH által a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal teheti meg.
A nyilatkozat-minta a Magyar Közlöny 2003. évi 149-es számában jelent meg, és elérhető lesz az Adó és Ellenőrzési Értesítő (AEÉ) január 20-a után megjelenő 2. számában is, továbbá 2004. január 8-ától az APEH internetes honlapjáról is letölthető. A módosított rendelkezések szerint az adójóváírás a bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forint akkor, ha a magánszemély éves összes jövedelme az 1 350 000 forintot nem haladja meg. Kiegészítő adójóváírás illeti meg a magánszemélyt akkor, ha az éves összes jövedelme a 720 000 forintot nem haladja meg. Az adóelőlegnél a kiegészítő adójóváírás 540 forint akkor, ha a bér havi összege az 50 000 forintot meghaladja, de nem több havi 60 000 forintnál.
A magánszemély az adójóváírás érvényesítését kérő nyilatkozatában az “adójóváírás” szó aláhúzásával csak a legfeljebb 9000 forintig terjedő adójóváírást kéri. Amennyiben e mellett a kiegészítő adójóváírást is aláhúzza, akkor kéri annak az érvényesítését is.
Abban az esetben, ha a magánszemély aláhúzással csak a kiegészítő adójóváírást jelöli meg, akkor a munkáltatónak, a bér kifizetőjének értelemszerűen az “alap” , vagyis a legfeljebb 9000 forintig terjedő adójóváírást is figyelembe kell vennie a bérjövedelem utáni adóelőlegnél.
