Magyarország európai uniós csatlakozása alapvetően új helyzetet teremt a gazdasági élet számos területén. Így 2004. május elsejétől három új, eddig nem ismert – bár ismerősen csengő – gazdasági társasági forma jelenik meg: az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet és az európai egyesülés.
A közös uniós piac életre hívta a nemzetek feletti, szupranacionális társasági formáit. Míg az uniós részvénytársaság jellemzően a különböző tagországok részvénytársaságainak tőkeegyesítését segíti, addig a másik két társasági forma inkább a tagok közötti kevésbé szoros együttműködésre ad lehetőséget.
Az EU-csatlakozással új céges formák is megjelennek Magyarországon. Ilyen például az európai részvénytárság, amelynek gyakorlati szerepe, hogy lehetővé teszi a székhely áthelyezését bármelyik tagállamon belül anélkül, hogy a korábbi céget meg kellene szüntetni, és újat kellene alapítani. Az európai részvénytársaság a közösségen belüli vállalkozások tőkeegyesítését is elősegíti. Ez a formátum hasonlít a magyar részvénytársasági formára, ám egy nálunk bejegyzett részvénytársaság nem alakulhat át egyszerűen európai társasággá, mert ez utóbbit az jellemzi, hogy egyszerre több tagállamban van jelen. Azonban két, különböző tagállamokban alapított és bejegyzett rt. egyesülhet egy európai rt.-vé. Az európai társaság alaptőkéje 120 ezer euró (mintegy 32 millió forint). Ez a gazdasági forma a területi megosztottság ellenére egy tagállamban adózik összes befolyt jövedelme után. Ugyanakkor a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkeznek arról is, hogy a magyar székhelyű, de külföldön telephellyel rendelkező társaság esetében a külföldi telephelynek betudható nyereség a fekvés szerinti államban adóztatható. Ilyenkor a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló jellemző módszer a mentesítés, azaz a magyar székhelyű társaság magyar adóalapjából ki kell vonni a külföldi telephely tevékenységének betudható adóalapot. Ez nem jelent különlegességet egy magyar gazdasági társaság adózásához képest.
A másik új gazdasági forma az európai gazdasági egyesülés, amely – az európai részvénytársasághoz hasonlóan – jogi személyiségű társaság. Az európai gazdasági egyesülés, mint társasági forma jelentősége, hogy független a tagállamok jogától, mely lehetővé teszi a tagállami határokat átlépő mozgást. Az egyesülés célja, hogy előmozdítsa a tagállami határoktól független tőkemozgást, továbbá elősegítse a kis- és középvállalkozások együttműködését. Az egyesülés alapításához legalább két tag szükséges: tagjai természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek. A tagok az egyesülés tartozásaiért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az európai egyesülés tagjai tevékenységüket különböző tagországokban gyakorolják. Minden tagnak azonban az EU-n belül kell székhellyel rendelkeznie, illetve működnie. Különbség van a határozathozatal módjában is: a magyar egyesülés általában egyszerű szótöbbséggel határoz, az európai több kérdésben azonban egyhangú voksot ír elő. Az európai gazdasági egyesülés alapítása nincsen minimális alaptőkéhez kötve.
További újdonságként jelenik meg Magyarországon az európai szövetkezet, mint gazdasági társaság. Az európai szövetkezet tagjai önállóságukat megőrizve, belső megállapodások útján törekednek gazdasági és társadalmi tevékenységeik fejlesztésére. Az egyezmények jellemzően valamilyen áru szállítására vagy szolgáltatások elvégzésére szólnak. Európai szövetkezetet legalább öt természetes személy alapíthat, ha közülük legalább kettő más-más tagállam lakosa, de az létrejöhet fúzió, vagy létező szövetkezet átalakításával is.
