Kérdés, hogy az ország csatlakozása után, hogyan reagálna az EU arra, ha olyan országok állampolgáraira is kiterjedne ez, amelyekkel még csatlakozási tárgyalásokat sem folytat – vetette fel kedden Kovács László Brüsszelben a külügyminiszteri értekezlet után.
Az utóbbi években több tízezren települtek át a környező országokból Magyarországra és kapták meg a magyar állampolgárságot úgy, hogy közben megőrizték az eredetit.
Magyarországon 1870 óta létezik a kettős állampolgárság intézménye, így nyitott kapukat dönget az, aki ennek elismerését követeli – jelentette ki kedden Brüsszelben a külügyminiszter. Kovács László az EU-tagállamok és a csatlakozó országok külügyminisztereinek tanácsülése után, egy kérdésre válaszolva beszélt erről, azzal összefüggésben, hogy a sajtóban, de egyes politikusok nyilatkozataiban is megjelennek félreértésre okot adó megállapítások.
A mostanában folyó viták azonban egyrészt arról szólnak, hogy legyen-e erre lehetőség áttelepülés nélkül is, másrészt arról, hogy pontosan mivel járna ez. Vagyis magába foglalná-e a magyar állampolgársággal járó valamennyi olyan kedvezményt – például a szülési segélyt -, amelyek alanyi jogon járnak. Ha igen, akkor kérdés, hogy ez mit jelentene a magyar költségvetés szempontjából – fűzte hozzá a miniszter.
Vannak emellett jogi problémák is. Ukrajna például nem ismeri el a kettős állampolgárságot, így ha egy Kárpátalján élő magyar kapja meg a magyar állampolgárságért, akkor az ukránt elveszíti. Ebben az esetben át kell települnie Magyarországra, de ekkor már az sem vehető biztosra, hogy az ukrán állam folyósítani fogja a nyugdíját. De még ha folyósítaná is, Ukrajában az átlagos nyugdíj négy-ötezer forintnak felel meg.
A problémák az EU szintjén is jelentkeznek, mert Magyarország csatlakozása után a magyar állampolgárok automatikusan az unió állampolgáraivá is válnak. Az is kérdés tehát, hogyan reagálna az EU arra, ha olyan országok állampolgáraira is kiterjedne ez, amelyekkel még csatlakozási tárgyalásokat sem folytat.
