Az új közbeszerzési törvény elsődleges célja a jogharmonizáció, de ugyanilyen fontos célkitűzés a közpénzfelhasználás átláthatóságának, nyilvánosságának további erősítése és az esélyegyenlőségen alapuló verseny biztosítása – mondta Hankó Faragó Miklós szerdán az Országgyűlésben a közbeszerzési törvény általános vitájának kezdetén.
“Az eltúlzott mértékű szigorítást a jogharmonizáció szempontja nem követeli meg, sőt az európai közösségi jog a hatályos magyar szabályozáshoz képest számos tekintetben rugalmasabb, kevésbé korlátozó szabályokat tartalmaz” – fogalmazott expozéjában az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára .
Hangsúlyozta, hogy nem teljesen új törvény megalkotásáról van szó, ugyanis a javaslat csak formailag új, tartalmilag azonban a hazai közbeszerzési jog reformjáról van szó, amely épít az eddigiekben bevált megoldásokra.
Hozzátette: “a törvény továbbra is tilalmazza és szankcionálja a közbeszerzéseknek a közbeszerzési törvény megkerülése, alkalmazásának mellőzése céljából történő részekre bontását, a közbeszerzési szerződés alapján megkötött szerződés jogsértő módon történő módosítását, illetőleg teljesítését.”
Hankó Faragó Miklós a javaslatban szereplő újdonságként emelte ki a három közbeszerzési értékhatárt: az európai közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű, a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű és a nemzeti értékhatár alatti közbeszerzéseket.
A törvény az ajánlatkérők között megkülönbözteti a klasszikus ajánlatkérőket és a közszolgáltatókat, valamint felveszi a jelenlegi beszerzési tárgyak (árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés, építési beruházás) közé az építési koncessziót – fűzte hozzá. Szavai szerint a javaslat lehetőséget biztosít az ajánlatkérőnek, hogy az irreális kötelezettségvállalásokat tartalmazó ajánlatok tartalmi elemeit megvizsgálja.
Az államtitkár a törvény új elemei között említette a független közbeszerzési szakértő megjelenését, az éves beszerzési terv készítését, a tervpályázati szabályok rögzítését, valamint a keret-megállapodásos eljárás bevezetését. Hozzátette: a tárgyalásos eljárás továbbra is kivételes lesz, a jogszabály pedig taxatíve felsorolja ennek eseteit, a klasszikus ajánlatkérői kör azonban főszabályként nyílt, vagy meghívásos eljárást köteles folytatni.
A törvény bevezeti a jogorvoslat körében a békéltetést, amely a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását előzi meg, és igénybevétele önkéntes – mondta Hankó Faragó Miklós. Hozzáfűzte: új intézményként jelenik meg a tanúsítás, amely lehetőséget nyújt arra, hogy az ajánlatkérő tanúsítást kérjen arról, hogy közbeszerzési eljárása a jogszabályoknak megfelelő. A javaslatot a bizottságok támogatták.
Bővebben:
http://hirek.mti.hu/news.asp?…
